Az nb1.hu portál szerkesztősége a szezon végeztével amolyan gyorsmérleg készítésére kérte az NB I-es mezőny edzőit. Minden szakvezetőnek ugyanazokat a kérdéseket tették fel… Ezúttal Prukner Lászlót, a Rákóczi mesterét kérdezték…

1. Milyen célkitűzéssel vágtak neki a bajnokságnak, és ebből mit sikerült megvalósítaniuk?
– A csapat a szokásokhoz híven 3 meghatározó játékosát veszítette el nyáron. Érkezett ugyan új játékos is, de építkeznünk kellett, az volt az elsődleges feladat. Nem kezdtük rosszul a bajnokságot, az első idegenbeli bajnokit megnyertük, aztán ahogy formálódott az együttes komoly hullámvölgyet okozott, amíg megtaláltuk a legjobban együttműködni képes csapatot. Sérülések is akadályozták a munkát, így egy igen nehéz időszakot kellett átvészelnünk. A végére, az ősz utolsó harmadára rendezni tudtuk a sorokat. A jó hajránkkal előreléptünk, így többé-kevésbé tudtuk teljesíteni a célt, vagyis a középmezőnybe ért a formálódó csapat.

2. Melyik volt az idény során a csapata leggyengébb és legjobb mérkőzése?
– Jó eredménynek tartom, hogy a hazai veretlenségünket meg tudtuk tartani. Nálunk jobb lehetőségekkel bíró csapatok közül a ZTE ellen, és az Újpest ellen is győzni tudtunk, ami bravúr, míg a Debrecen ellen egy nagyon jó mérkőzésen 4-4-es döntetlent játszottunk. Amióta itt vagyok, Diósgyőrben nem tudtunk nyerni, most megszakadt ez a rossz sorozat.
Az első fordulóban a Honvéddal szemben, illetve a Paks ellen nem játszottunk jól. Mégis a Vasas elleni találkozónk volt az ősz mélypontja, és bár az MTK ellen 4-0-ra kaptunk ki, játékban azt annyira nem ítéltem gyengének.

3. Kivel volt a legelégedettebb, illetve a legelégedetlenebb a játékosai közül?
– Ezek mindig kritikus kérdések, mert egy csapatjátéknál nem lehet egyértelműen megadni rá a választ. Volt, aki az elején nagyon rosszul kezdett, de a végén nagyon jól játszott – például Nikolic -, volt, aki hozott egy egyenletes átlagot – így Petrók, Zahorecz és Milinte. Akadt, aki folyamatosan javuló játékkal állt elő, mint Maróti Béla, míg voltak, akikre mindig lehetett számítani, például Pest Krisztiánra, vagy Kovácsevics Róbertre. Volt egy berobbanó fiatal is, Balázs Benjámin személyében, ám a szerb különítmény egyes tagjaitól időnként többet vártam. Nem a hozzáállással volt gond, hanem nem tudtuk még kihozni belőlük a maximumot.

4. Mikor kezdik a felkészülés, milyen program szerint készülnek, mely posztokon kívánják a csapatukat megerősíteni?
– Január 4-én kezdjük a felkészülést, a február 20-án esedékes első bajnoki meccsig lesz 6-7 hét. Itthon készülünk, talán egy 4-5 napos edzőtáborra sor kerülhet a felkészülés első szakaszában, majd az utolsó 2 hétben ismételten itthon edzünk. Úgy gondolom, hogy különösebb igazolásokat nem tervezhetünk. A keretben akkor lehet változás, ha mennek el játékosok, akkor körül kell néznünk, de a lehetőségek korlátozottak.