A negyedik helyen zártuk az NB III. Dél-Nyugati csoportjának 2024/2025-ös idényét. A szezon második felét vezetőedzőnk, Jeney Gyula értékelte.

– Télen egy jól szereplő csapatot vettél át, amelyet szerettél volna saját elképzeléseid szerint némileg átalakítani. Mennyire tudtad ezeket az elveket átadni a játékosoknak a tavaszi idényben?
– Azzal kezdeném, hogy olyan helyzetbe kerültem, amibe kevés edző ebben az országban: egy remekül szereplő csapatot vettem át. Teljesen más pedagógiát és szemléletet kellett alkalmaznom, mint az előző, nehéz helyzetben lévő állomáshelyemen – mondta Jeney Gyula. – Futballfilozófiájukban sok hasonlóság van köztem és az elődöm, Székely Tibor között, így igyekeztem úgy formálni a csapatot, hogy megőrizzem az előző edző keze nyomát, ugyanakkor kijavítsuk azokat a problémákat, amelyek meglepő vereségekhez vezettek. Emiatt voltak időszakok, amikor nem tudtuk azt a játékot játszani, ami korábban a Kaposvár erőssége volt, és attól is messze voltunk, amit én kértem. Az viszont mutatja a keret erejét, hogy még így is nyerni tudtuk a mérkőzéseinket. Voltak remek sorozataink, amikor visszakaptam azt a játékot, amit szerettem volna látni. Összességében jó félévet zártunk, a játékosok minőségi munkát végeztek az edzéseken. Úgy gondolom, a bajnokságban mi futballoztunk a leggyorsabban és a legdinamikusabban.

– A negyedik helyen végeztünk, de a bronzérem csupán egy karnyújtásnyira volt. Hogyan értékeled ezt az eredményt?
– Az eredmények miatt egy kicsit csalódott vagyok, hiszen a bronzérem lett volna a minimum, ami nagy lökést adott volna a következő szezonra. Keserű a szájízünk, mert az utolsó két mérkőzésből elég lett volna csak egyet megnyerni. Hibának tartom, hogy ez nem sikerült, főként a Dunaharaszti elleni döntetlen fájó, még ha kettő-nulláról is sikerült egyenlítenünk – amit szerintem kevés csapat tudott volna megtenni.

– Nézzük a tavaszi rangadókat: vereség a Pécs és az Iváncsa ellen, döntetlen a Siófokkal és a Nagykanizsával, viszont legyőztétek a 26 fordulón át veretlen Ferencváros második csapatát.
– Minden ellenfél más-más játékstílust képvisel. A Fradi dinamikus, támadó futballja kedvezett nekünk, mert mi is hasonló stílusban játszunk – ezért látványos mérkőzés kerekedett belőle. Ugyanakkor az akaratunk nem mindig érvényesült, főként nem azok ellen a csapatok ellen, amelyek lassítják vagy leegyszerűsítik a játékot. Ezen a téren fejlődnünk kell. Bízom benne, hogy a következő szezonban szintet tudunk lépni, és sikerül megnyernünk a bajnokságot.

– Július végén már indul a következő szezon, a játékosoknak pedig csak két hét jut a regenerálódásra. Elég lehet ez az idő?
– A szezon során elszenvedett mikrosérülések két hét alatt rendbe jönnek. Ezt követően jön egy rávezető hét, amit eredetileg pihenőként terveztem, de mivel magasabb osztályú csapatok ellen tudunk felkészülési meccseket játszani, a játékosok egy egyéni futóprogramot kaptak erre az időszakra. Így nem a nulláról kezdjük el a munkát június 16-án. Fontos kiemelni, hogy a szezon során nem voltak izomsérüléseink – ez a stáb kiváló munkáját dicséri. Úgy gondolom, mindenki kiválóan dolgozik a klubnál, és Kaposvár megérdemelne egy osztályváltást.

– Ha már az osztályváltást említed, olyan hírek is felröppentek, hogy NB III. sem lesz…
– Amióta Kaposváron dolgozom, soha nem volt probléma a fizetésekkel, és tudomásom szerint az elmúlt években sem fordult elő csúszás. Éppen ezért engem is meglepetésként ért, amikor olyan híreket hallottam és olvastam, hogy a klub csődbe ment, illetve hogy a játékosok nem kaptak fizetést. Tény, hogy az elmúlt hónapban csak a bérünk felét kaptuk meg, de ez nagyon távol áll attól, hogy csődhelyzetről beszéljünk.