Elszenvedte első vereségét csapatunk a felkészülési időszakban. A mieink két ellentétes félidőt hozó találkozón maradtak alul a Péccsel szemben.

Az első játékrészben a vendégek voltak aktívabbak, s a 31. percben egy kiugratás végén Kónya Dávid Slakta Balázst megelőzve passzolt a jobb alsóba (0–1). Mojzer György lövésével kis híján megduplázták előnyüket a pécsiek, de Slakta ezúttal bravúrral védett.
A szünetben többet is cserét Artner Tamás, s egyre több helyzetet dolgoztunk ki. Hadaró Valentin szabadrúgása után Sólyom kapus védett óriásit, míg Böjte Patrik bombájánál a kapufa hárított, így elmaradt az egyenlítés. Az utolsó negyed órába lépve sikerült bevennünk ellenfelünk kapuját. Kollega Krisztián lépett el védőjétől, már a kapust is kicselezte, majd önzetlenül az érkező Sóron Tibor elé tálalt, aki köszönte szépen s az üres kapuba passzolt (1–1). A lefújás előtt nem sokkal, egy kontra végén Kónya Dávid ismét bevette kapunkat (1–2), így a vendégek nyerték az érdekes bírói ítéleteket, ezáltal heves indulatokat hozó felkészülési mérkőzést.
Artner Tamás#!# A két és fél hetes terhelés kijött a játékosokon, fáradtan mozogtak, míg a pécsiek sokkal frissebbek, dinamikusabbak voltak. Az első félidőben a hátsó alakzatunk nem működött jól, ez elbizonytalanította a csapatot. Rengeteget hibáztunk, s a kapusunk sem állt a helyzet magaslatán. A második félidőben három másik belső védővel játszottunk, ez jól működött, a mérkőzés is jobb lett, de a kapu előtti döntéseink nem bizonyultak a legjobbnak. Összességében azt lehet mondani az első félidőben a Pécs, a másodikban pedig mi játszottunk jobban.
Márton Gábor#!# Azt kaptam a mérkőzéstől, amit vártam. Egy hasonszőrű csapattal találkoztunk, amelyik ugyanúgy a feljutást tűzte ki célul, mint mi. A terhelések ellenére a játékosok jól futballoztak, rengeteg helyzetet dolgoztak ki. Egy dolgot nem tudok megérteni#!# egy edzőmérkőzést miért nem lehet korrekt módon levezetni. Ilyenkor nem az eredmény számít, hanem az, hogy a csapat visszaadja a pályán azt, amit kérek tőle, de a bírók itt még a pankrációt is engedték volna. Zárszóként azt kívánom a Kaposvárnak, hogy jövőre szerepeljünk egy osztályban, ez azt jelentené, hogy mindkét klub elérte célját. Pécsnek és Kaposvárnak is olyan futballtradíciója van, hogy megérdemelné azt, hogy NB II.-ben szerepeljen.
Kaposvári Rákóczi FC–Pécsi MFC 1–2 (0–1)
Kaposvár, Rákóczi-stadion, 450 néző. V.#!# Szilasi (Léman, Aradi).
Kaposvári Rákóczi FC#!# Slakta (Borsi, 62. p.) – Szabó A. (Nagy J., a szünetben), Ludánszki (Lakatos G., a szünetben), Fodor M. (Bakos B., 62. p.) – Kollega K., Ur (Böjte, 62. p.), Nagy K., (Mundi, 65. p.) Szakály A. (Vajda R., 78. p.), Hadaró – Andorka (Sóron, a szünetben), Rajczi (Fonyódi, 75. p.). Vezetőedző#!# Artner Tamás.
Pécsi MFC#!# Gőcze (Sólyom, a szünetben) – Puskás, Fellai, Füredi, Szabó R. (Rácz, a szünetben) – Koller, Turi – Kónya, Horváth P. (Wittrédi, 62. p.), Károly (Frank, 62. p.) – Mojzer (Mayer, a szünetben). Vezetőedző#!# Márton Gábor.
Gólszerzők#!# Sóron (77. p.), illetve Kónya (31. és a 87. p.).