Az NB III. Dél-Nyugati csoportjának 24. fordulójában a sereghajtó FC Dunaföldvár otthonában lépünk pályára.
Jó formából várhatjuk a vasárnapi bajnokit, ugyanis három győztes mérkőzéssel a hátunk mögött utazunk a sereghajtó FC Dunaföldvárhoz, amely csupán csak egyszer nyert eddig az idényben.
– Az, hogy jó formában vagyunk túlzás – mondta Hadaró Valentin, csapatunk kapitánya. Ezt akkor lehetne mondani, ha az előző két mérkőzést 5-6 góllal nyertük volna. Úgy vélem, mindegyik mérkőzésben benne volt, hogy nagy arányú győzelmet aratunk.
– Egy ilyen mérkőzésre nem egyszerű felkészülni, mert mindenki azt gondolja, nagyarányú győzelem lesz a javunkra, de ez egyáltalán nem biztos – mondta a Dunaföldvár elleni meccsről Hadaró Valentin. – Attól függ, hogy áll bele a csapat a meccsbe és mennyire tudjuk kihasználni az előttünk adódó helyzeteket.
Csapatkapitányunk az előző körben, védő létére duplázni tudott, így arra is kíváncsiak voltunk, mikor volt ilyen legutóbb a pályafutása során.
– Utoljára ugyancsak az NB III.-ban, a THSE-Szabadkikötő ellen szereztem egy meccsen két gólt – emlékezett vissza Hadaró Valentin. – Annak a szezonnak a végén bajnokok lettünk és feljutottunk az NB II.-be. Természetesen örültem a góljaimnak főleg az elsőnek, mert volt egy hasonló szituáció a Gárdony ellen is. Akkor más döntést hoztam és kicsivel a hosszú kapufa mellett ment ki a labda. Személy szerint nekem mindegy ki rúgja a gólt. Jobban örültem volna annak, ha a 7-8 nagy helyzetünkből sikerül 3-4-5 gólt rúgni és egy sima győzelem után várjuk a Dunaföldvári mérkőzést. Remélem, ami nem sikerült az előző két hétben az vasárnap összejön.
Csapatkapitányunk, Hadaró Valentin nemcsak a pályán tűnik ki, hanem már edzőként is csillogtatja tudását, valamint a magánéletben, kétgyermekes családapaként áll helyt.
– A Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia U7-es csapatánál dolgozok edzőként – mondta Hadaró Valentin. – Nagyon élvezem ezt a feladatot, nagyszerű együtt dolgozni a gyerekekkel, akik rettentően hálásak, ha érzik a szeretetet és a törődést. Ebben a korosztályban csillog a szemük, amikor náluk van a labda. Ebből felnőtt szinten sajnos sokkal kevesebbet látok. Vannak hosszú, nehéz napok, de imádom csinálni, így sokszor feltöltődve megyek este haza a saját lányaimhoz, akiket meglátva nem érzem, hogy fáradt vagyok és velük is tudok játszani. A szabadidőmben próbálok velük és a feleségemmel minél több időt tölteni.
