Csapatunk kettő, míg Nagykanizsa három győzelemmel a háta mögött várták a rangadót, amelyre vezetőedzőnk egy helyen változtatott a szekszárdi kezdőcsapathoz képest, hiszen Zoltán Rafael helyett Alessió Mazzonetto kapott lehetőséget. Ez azonban nem változtatott azon a győztes mentalitáson, ami már régóta jellemzi csapatunkat, s ennek pedig ékes bizonyítéka, hogy már hat perc elteltével előnybe kerültünk. Görög Gergő végzett el gyorsan egy bedobást, mellyel Horváth Balázst találta meg, aki kiugtatta Babinszky Bencét, csatárunk pedig előbb rávezette, majd elhúzta a labdát Verpecz István mellett, s tizenöt méterről, kissé balról a hálóba gurított (0–1). A hátrányba került hazaiak igyekeztek nagy nyomást helyezni ránk, azonban sok pontatlanság jellemezte a játékukat, így hiába birtokolták többet a labdát a kanizsaiak, ez nem vezetett eredményre számukra.

A második félidő elején, egy sarokrúgást követően sikerült megdupláznunk az előnyünket, miután a Mayer Milán által középre kanyarított labdát megcsúsztatták középen, így került Babinszky Bence elé, aki egy higgadt csel után tekert a bal alsóba (0–2). A kétgólos hátrányba kerülő zalaiak cserékkel igyekeztek frissíteni csapatukon, amely hatalmas labdabirtoklással tartotta nyomás alatt a kapunkat. Ez alól egy-egy kontrával igyekeztünk kiszabadulni, adódott is nagy helyzetünk, viszont Babinszky Bence ziccerét Verpecz István bravúrral védte. Az utolsó húsz percbe lépve alakították ki az első nagy helyzetüket a hazaiak, azonban Kondor Kristóf ziccerben, hét méterről a kapu fölé lőtt.

Az utolsó percekben még jobban beszorultunk a kapunk elé, viszont remekül védekeztünk, sőt, Babinszky Bence a 83. percben lezárhatta volna a mérkőzést, de hiába húzta el a labdát a hazaiak kapusa mellett is, a védők visszazártak, így végül szerelni tudták. Mivel így nem zártuk le a meccset, a hazaiak a lefújás pillanatáig mentek előre, de Mikler Dániel lehúzta azt a bizonyos rolót, és ennek is köszönhetően megállítottuk az eddig hibátlan Nagykanizsát.

Székely Tibor: – Mind a két csapatnak jár a gratuláció, hiszen a rekkenő meleg ellenére is a győzelemre játszott, nagy iramot diktált, úgy gondolom, hogy ez a fejlődés útja. Azt gondolom, hogy jókor szereztük a gólokat, remek volt a mentalitásunk, a srácok ebbe a meccsbe is jól álltak bele. Egy igazi csapatmunka volt a győzelem, aminek természetesen nagyon örülünk, hiszen különleges, de a helyén kell kezelnünk és dolgoznunk kell tovább.

Gabala Krisztián: – A Kaposvár racionális futballal, két rúgott góllal elvitte a három pontot. A futball ilyen, nem pontozásra, gólokra játszák, így már most nagyon várom a visszavágót. Nem szeretnék abba belemenni, hogy miért nem sikerült gólt szereznünk. Vár még ránk 25 forduló, melyek során megörvendeztethetjük a szurkolóinkat.

FC Nagykanizsa–Kaposvári Rákóczi FC 0–2 (0–1)
Nagykanizsa, Olajbányás Stadion, 420 néző. V.: Muhari G. (Király Zs., Domján D.).
FC Nagykanizsa: Verpecz – Ekker, Kovalovzsky, Szanyi, Lakatos Cs. (Török, a 71. percben) – Godzsajev-Telmán (Szabó B., az 56. percben) – Terbe, Szökrönyös D. (Kondor, az 56. percben) – Lőrincz (Gránicz, a 82. percben), Vukk, László D. (János N., az 56. percben) Vezetőedző: Gabala Krisztián.
Kaposvári Rákóczi FC: Mikler D. – Görög Balogh Á., Hadaró, Pusztai – Szederkényi, A. Mazoonetto – Horváth B. (Böndi, a 92. percben), Balla (Szabó M., a 69. percben), Babinszky – Mayer M. (N. Mazzonetto, a 88. percben). Vezetőedző: Székely Tibor.
Gólszerző: Babinzsky (a 6. és az 51. percben).