Ma délután az Illovszky Rudolf Stadionban vettek végső búcsút Mathesz Imrétől szerettei, barátai, tisztelői és egykori játékostársai. Az egykori kitűnő labdarúgót végakaratának megfelelően a Vasas pályáján helyezték végső nyugalomra.
A 2010. december 6-án, 73 éves korában tragikus körülmények között elhunyt egykori kiváló labdarúgó végakarata az volt, hogy szeretett klubjának stadionjában temessék el. Kívánságának megfelelően Mathesz Imrétől a Vasas-pályán vettek végső búcsút, a hamvait tartalmazó urnát az egyik kapu mögött helyezték a földbe. Mathesz Imrét a Vasas és a Magyar Labdarúgó Szövetség is saját halottjának tekinti, a gyászszertartáson az MLSZ nevében búcsúbeszédet mondott Dunai Antal olimpiai bajnok labdarúgó, a Vasas nevében pedig Markovits László ügyvezető elnök.
Mathesz Imre a Vasas saját nevelésű futballistája volt, 265 NB I-es mérkőzésen szerepelt az angyalföldieknél, a hatvanas években négy bajnoki címet (1960, 1961, 1965, 1966) szerző gárda egyik kulcsembere volt. Szerepelt a piros-kékek kétszeres KK-győztes csapatában, valamint a BEK-ben ötödik helyezett együttesben. Játszott az Austria Wienben és pályafutása végén a Diósgyőrben is. 1964 és 1967 között 12 alkalommal szerepelt a válogatottban, ezen kívül négyszeres olimpiai válogatott, 12-szeres ifjúsági válogatott, kilencszeres B-válogatott, négyszeres utánpótlás válogatott. Tagja volt az 1966-os angliai világbajnokságon résztvevő magyar válogatottnak, a brazilok és a bolgárok elleni győzelem alkalmával végig a pályán volt.
Labdarúgó-pályafutása végeztével edzőként dolgozott tovább, a Kaposvári Rákóczit 1975-ben az NB III-ból az élvonalba vezette, és a legmagasabb osztályban két éven át bent is tartotta. A kaposvári évek előtt Diósgyőrben és Egerben, azt követően Siófokon, Sopronban, Mohácson, Hódmezővásárhelyen és Balatonlellén edzősködött.
– Talán a mai fiatalok számára megdöbbentően hangzik, de Mathesz Imrét játékstílusa alapján leginkább a Barcelona két jelenlegi klasszisához, Iniestához és Xavihoz lehet hasonlítani – fogalmazott Dunai Antal, aki pályafutása során ellenfélként többször is játszott Mathesz Imre ellen. – A kis területen való játékokban kiemelkedően kreatív, technikás játékos védjegye az volt, hogy mozgásával ellentétes irányba játszotta meg remek ütemérzékkel a labdákat. Nemcsak a pályán tűnt ki társai közül, játéktudása mellett emberi értékei miatt is tisztelték, szerették egész életében.
