Sorozatunkban bemutatjuk együttesünk soron következő ellenfeleit. Ezúttal a BVSC-Zugló csapata van a célkeresztben.

 

Az NB III. Nyugati csoportjának 11. fordulójában, vasárnap 15 órakor a BVSC-Zugló stadionjában szólítják majd pályára csapatunkat. A mérkőzés előtt ismerkedjünk meg egy kicsit jobban a 110 éve alapított fővárosi vasutasokkal. 1911 tavaszán a VIII. ker., Kerepesi út 5. sz. alatt lévő ún. nyolc ház udvarán Király Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Vasutas Sport Club – áll a klub honlapján. – Dresszük: fehér alapon a nyaki rész és a mandzsetta piros volt, a mellen nagy, piros szárnyas kerék. Az alapítók többsége olyan vasutasok voltak, akik korábban más, nem vasutas sportegyesületekben tevékenykedtek, a klubtagok viszont a budapesti pályaudvarok alkalmazottai sorából kerültek ki. Alig három év telt el a BVSC megalakulása után, amikor kitört az első világháború, amely lehetetlenné tette a fiatal klub működését. A játékosok és vezetők közül sokan nem tértek vissza az értelmetlen vérengzésből. Így évekbe telt, míg a klub újra talpra tudott állni. 1921-ben hívták össze az első közgyűlést, ekkor választottak új vezetőséget, a klub új elnöke Csordás István üzemigazgató-helyettes lett. Az új vezetőségre hárult az a feladat, hogy a Budapesti Vasutas Sport Clubot újjáélessze és a sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi pályaudvarok sportszerető vasutasainak. Mint ismeretes az ötvenes évek elején a sportmozgalmat átszervezték. A SZOT elnöksége és az OTSB közös határozata értelmében 1954 végén “sportházasság” jött létre a közlekedési tárcához tartozó három fővárosi egyesület, a Bp. Lokomotív, az Előre és a Postás között. A három egyesületből létrehozott Bp. Törekvés mind a szakosztályok, mind pedig a sportolók számát tekintve az ország egyik legnagyobb egyesülete lett. Az maradt másfél évvel később is, amikor újból felvette a régi nevét. A Budapesti Vasutas Sport Club 18 szakosztállyal működött tovább dr. Gámán József elnökletével.

Az egyesületnek rengeteg szakosztálya volt és van a mai napig. A legismertebbek és legsikeresebbek közé tartozik a vízilabda, az úszás, a vívás és nem utolsó sorban a labdarúgás. A labdarúgó-csapat a második világháborút követően kezdett el egyre nagyobb sikereket aratni. Az élvonalba először az 1958/1959-es szezonban játszott a BVSC, de ekkor még csak két évadot, majd 1991-ben jutott fel ismét a legjobbak közé, s ekkor kezdődött a klub aranykora. Egervári Sándor vezetésével ugyanis az 1995/1996-os évadot ezüstéremmel zárták, s a Magyar Kupában ugyancsak a második helyen végeztek, ahogy egy évvel később is. Az ezredfordulót elérve viszont elkezdődött a klub hanyatlása. A klub 2004-től egészen 2012-ig nem is szerepeltetett felnőtt csapatot, majd 2012/2013-as szezonban az újjáalakult gárda megnyerte a BLSZ IV.-bajnokságot, egy év múlva pedig BLSZ III.-at is. A 2018/2019-es bajnokságban szakmai és tartalmi átszervezés kezdődött, ennek eredménye képen a BVSC-Zugló megnyerte a BLSZ II. osztályú bajnokságot, majd egy évvel később a BLSZ I. osztály első helyén végzett. A koronavírus járvány miatt kialakult helyzet nem tette lehetővé az osztályozó lejátszását, így enélkül vívta ki a BVSC az NB III.-as szereplés jogát. Az előző szezonban (újoncként) kitűnően szerepelt a csapat, hiszen a második helyen zárt az NB III. Keleti csoportjában.

 

Jelen

A BVSC-Zugló erre a szezonra már a Nyugati csoportba kapott besorolást. Ebből a csoportból is kiemelkednek a vasutas csapat, hiszen tíz fordulót követően hat ponttal vezeti a bajnokságot. Eddig nyolc meccset nyert meg a Buzsáky Ákos irányította BVSC, amely egyedül a Mosonmagyaróvár otthonában maradt alul, még a második körben. A fővárosiak a második legtöbb gólt szerezték eddig, szám szerint húszat, aminek a döntő többségért a III. Kerülettől szerződtetett Kokenszky Norbert Imre szerzett, szám szerint tizenhármat. Így vezeti is a Nyugati csoport góllövőlistáját. Az előző körben a sereghajtó Andráshida egy kicsit belerondított a fővárosiak mérlegébe, hiszen sorozatban hét győztes meccs után a Zala megyeiek otthonában – meglepetésre – csak egy döntetlenre futotta a vasutasoknak.

A MOL Magyar Kupában eddig mind a három fordulót sikerrel vette az együttes. Az első körben a Tiszasziget (Csongrád-Csanád megyei I. osztály) otthonában nyertek kettő-egyre, a másodikban a Gyulát (Békés megyei I. osztály) búcsúztatták három-nullával. A harmadik körben már otthon játszottak, s nyertek egy-nullára az NB III. Közép csoportjában érdekelt Iváncsa ellen, így a negyedik körben hazai pályán fogadhatják a MOL Fehérvár FC gárdáját.

 

Meccstörténelem

A két klub eddig nyolc alkalommal talál egymással, mindannyiszor a másodosztályban. Együttesünk csupán egy győzelemnek örülhetett eddig, amikor is 1999 októberében kettő-egyre nyert hazai pályán Rajczi Péter és Barna László góljaival. Emellett három alkalommal tudott egy pontot szerezni csapatunk, míg a vasutasok négy sikernek is örülhettek. A két csapat közti első mérkőzés a budapesti Szőnyi úti stadion adott otthont, míg 1961 őszén, amikor is a hazaiak kettő-nullára verték az alábbi összeállításban pályára lépő csapatunkat:

Őri – Szigeti, Szili, Gergely – Tóth, Márkus – Horváth, Szentgróti, Herbel, Lieber, Szűcs. Edző dr. Zádori László.