Újra edzésben labdarúgóink
Nagyon rövid pihenőt követően hétfő délután ismételten edzésbe álltak labdarúgóink, akik elkezdték a felkészülést a másodosztályra.
Játékosaink mindösszesen egy egyhetes pihenőt kaptak az OTP Bank Liga zárását követően, így hétfő délután már elkezdték a felkészülést a Merkantil Bank Liga NB II. 2020/2021-es idényére.
– Nagyon rövid volt a pihenő, mivel augusztus másodikán rajtol az NB II. – fogalmazott Takács Róbert, klubunk ügyvezetője. – A bajnokságra való nevezést július harmadikáig kellett leadnunk az Magyar Labdarúgó Szövetség felé, ezt természetesen megetettük.
Ügyvezetőnk elmondta: nagyon sok játékos van a klub látókörükben, többel már felvették a kapcsolatot, de konkrétumokról egyelőre nem tud beszámolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a következő szezonban csak magyar labdarúgók alkotják majd a keretet.
–Teljesen máshogy alakul a felkészülésünk, mint eddig, mivel figyelembe kell vennünk, hogy csak egy hét állt a játékosok rendelkezésére, hogy kipihenjék magukat – fogalmazott Waltner Róbert, csapatunk edzője. – Ehhez még hozzájön, hogy decemberben is ugyanennyi pihenőidő állt rendelkezésre, ezalatt pedig lehetetlen feltöltődnie egy játékosnak. Meg kell találnunk a terhelés és a pihenés arányát, azt az arany középutat, melyet végigjárva labdarúgóink fizikálisan felkészültté és motiválttá válnak. Ebből a helyzetből kell kihoznunk a maximumot, de azt tudni kell, hogy nagy hátrányban vagyunk, mert kiestünk az élvonalból. Az NB I-es csapatoknak hosszabb szünetük van, míg az NB II-esek egy hat-hét hetes felkészülést tudnak végigcsinálni, mert már korábban véget ért a bajnokság számukra. Így a legnagyobb hátrányba a két kieső klub került.
Waltner Róbert hozzátette: a távozók miatt a védelmet és a középpályát szeretné megerősítni.
Az augusztus másodikai rajtig négy felkészülési mérkőzést vív csapatunk. A tervezett felkészülési program:
2020. július 11.: Pápai Perutz FC (NB III.)–Kaposvári Rákóczi FC
2020. július 15.: Kaposvári Rákóczi FC–Balassagyarmati SE (NB III.)
2020. július 18.: Paksi FC (NB I.)–Kaposvári Rákóczi FC
2020. július 25.: Budapest Honvéd FC (NB I.-NB III.)–Kaposvári Rákóczi FC
Fodor Marcell: jó döntés volt Kaposvárra igazolni
Befejezi profi pályafutását Fodor Marcell. A 32 éves védő 114 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen lépett pályára, s mindent megnyert, amit ebben az országban meg lehet nyerni.
Fodor Marcell 2017 nyarán szerződött az akkor még a harmadosztály Nyugati csoportjában szereplő együttesünkhöz, amellyel a szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett.
– Utólag mindenképp jó döntésnek bizonyult, hogy Kaposvárra szerződtem – mondta Fodor Marcell. – Ezúton is köszönöm a vezetőknek, hogy akkor éreztették, hogy mindenképpen szeretnének leigazolni. Illés Jánossal többször is beszéltem a karrierem során arról, hogy a Rákóczihoz igazolok, de valahogy mindig másképp alakult. Amikor 2017-ben újra megkerestek úgy gondoltam, hogy adok még egy esélyt magamnak, hogy sikereket érjek el a pályafutásomban. A három év alatt volt hegymenet és lejmenet is. Az NB III-as bajnoki cím megszerzése szinte kötelező volt, de úgy ünnepeltünk a végén, mintha az első osztályt nyertük volna meg. Jó pár csapatban megfordultam a karrierem során, de olyan ünneplésben, amilyen a két feljutás után volt még nem volt részem. Azt gondolom, hogy ezeket bárki megirigyelné. Jó viszonyom alakult ki a vezetőséggel és a csapattársakkal is, s bár sok játékos kicserélődött az évek során, de velük is tartom a kapcsolatot. Sok barátságot kötöttem, nagyon jó volt a csapategység, ami ebben a szezonban sem romlott meg. Az eredményességünk viszont igen.
A védő trófeagyűjteményében minden honi cím megtalálható, hiszen magyar bajnok, kétszeres Magyar Kupa győztes és egy-egy alkalommal hódította el aktuális csapatával Ligakupát és Szuperkupát. Emellett pedig pályára lépett a Bajnokok Ligája csoportkörében is a Debrecennel. Együttesünkben alapembernek számított. A legutóbbi szezonban 27 mérkőzésen kapott lehetőséget és a Kisvárda ellen megszerezte az első gólját az élvonalban.
– Ha egy évvel ezelőtt kellett volna válaszolnom arra a kérdésre, hogy kihoztam-e mindent a karrieremből, akkor egyértelműen nemet mondtam volna – válaszolta Fodor Marcell. – Azt gondolom, hogy voltak olyan periódusok a pályafutásomban, amikor akár egy külföldi szerződés is benne volt, de vagy hibáztam, vagy rosszul döntöttem, vagy elkapkodtam. Utólag már másképp csinálnám a dolgokat. Ez az év viszont adott egy olyan érzést, a mérkőzések eredményeit leszámítva, hogy teljes lett a karrierem azzal, hogy 32 évesen megálltam a helyemet futóteljesítményben és akaratban az NB I-ben. Sajnos csapat szinten kudarcot vallottunk, hiszen ennél több pontra gondolt mindenki, de talán a pályán volt a legkisebb különbség az együttesek között.
Fodor Marcell a három év alatt 59 bajnoki mérkőzésen lépett pályára a csapatunk mezében, s mindkét feljutásból oroszlánrészt vállalt. A legutolsó mérkőzését a Budapest Honvéd ellen vívta a profi pályafutása során.
– A profi karrieremet bejezem, de nem hagyok fel a labdarúgással, hiszen a Puskás Akadémia NB III-as csapatában még fogok játszani – tette hozzá a védő. – Felcsúton egy életpályamodellt ajánlottak nekem, amit nem lehetett visszautasítani. Székesfehérváriként haza tudok költözni, ami az egy, illetve a négy éves gyerekem miatt is fontos. A tizenöt éves profi karrier után, amelyben Debrecenbe és Miskolca is vonatoztam, eligazoltam Zalaegerszegre, azt gondoltam a feleségemmel közösen, aki tíz évig követett mindenhova, hogy végre telepedjünk le. Egy kis nyugalmat szerettem volna az életemben, ezt pedig megkoronázta ez a lehetőség, ami valószínűleg egyszer adódik az ember életében.
– Eddig egy C edzői licencet szereztem, de nemsokára beiratkozom egy B tanfolyamra – mondta a terveiről Fodor Marcell. – A kaposvári időszakom alatt elvégeztem a Pécsi Tudományegyetemen a sportszervező szakot. A szakdolgozatom még hiányzik, de decemberben mindenképp szeretném kézhez venni a diplomámat. A hosszú távú terveim között szerepel, hogy belekóstoljak az edzősködésbe, de nem mindenáron.
– Ezúton is szeretnék mindent megköszönni az edzői stábnak és a csapattársaknak – búcsúzott Fodor Marcell. – Jó embereket ismertem meg a személyükben és kívánom nekik, hogy sokkal sikeresebben szerepeljenek a jövőben!
Mi pedig Fodor Marcellnek köszönjük a nálunk eltöltött három évet, s kívánjuk, hogy a civil életben is olyan sikereket éljen át, mint labdarúgó-pályafutása során!
Hegedűs Dávid: itt lettem NB I-es játékos
Befejezi profi pályafutását Hegedűs Dávid. Csapatkapitányunk 126 bajnoki mérkőzésen öltötte magára együttesünk mezét, utoljára a Paks ellen tette mindezt.
Az egri születésű Hegedűs Dávid összesen 143 első osztályú bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezek során pedig öt gólt szerzett. A védőként és védekező középpályásként is bevetető játékos számos alkalommal vezette ki a pályára csapatkapitányként a Rákóczit, amely mindig is fontos helyet foglalt el a szívében.
– Legfőképp a családom miatt döntöttem úgy, hogy befejezem a profi pályafutásomat – fogalmazott Hegedűs Dávid. – A feleségem várandós, novemberben születik a második gyermekünk. Ő már szeptemberben hazaköltözött Egerbe, mivel a fiunk ott jár óvodába. A másik ok pedig, hogy 35 éves vagyok és már nem leszek fiatalabb.
Hegedűs Dávid két felvonásban szerepelt csapatunkban. 2009 és 2013 között 72 mérkőzésen erősítette az akkor még az élvonalban szereplő együttesünket, majd az NB I.-be feljutó Mezőkövesdhez szerződött. Két éve tért vissza a somogyi megyeszékhelyre, az akkor még másodosztályú csapatunkhoz, amelyet felsegített az első osztályba. A mostani szezonban húsz mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett.
– Sajnáljuk az utolsó egy évet, mert nyilván nem így terveztük – tette hozzá csapatkapitányunk. – Kaposvár a pályafutásom szemszögéből a legjobb választás volt, hiszen itt lettem NB I-es játékos és itt is búcsúztam az NB I-től. Korábban már kétszer elköszöntem a klubtól: 2010-ben a térdproblémáim miatt, amit szerencsére sikerült orvosolni, majd 2013-ban is, amikor eligazoltam. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy újra itt leszek élvonalbeli játékos, úgy, hogy a másodosztályból jutunk fel. A pályafutásomban szinte mindent ennek a klubnak köszönhetek, ezért is hoztam meg fájó szívvel a döntésemet, de úgy gondolom, hogy hosszú távon ez a legjobb számomra. Ha egy-másfél órás autóútra lenne a két város egymástól, akkor teljesen más lenne a helyzet, még biztosan maradtam volna egy évig, de nagy a távolság.
Hegedűs Dávid bár a profi karrierjét befejezi, de továbbra sem szakad el a labdarúgástól.
– A harmadosztályú Egerhez igazolok – tette hozzá. – A klubnál komoly célok vannak rövid, közép és hosszútávon is. A feljutás is szóba került. Emellett pedig edzői lehetőséget is kapok, így tudok még egy lépést tenni a civil élet felé. Szeretnék tanulni, képezni magam. Mivel sokszor voltam sérült, sokat szenvedtem emiatt a pályafutásom során, ezért is érdekel a rehabilitáció, az erőnléti képzés a regeneráció. A futball ezen ágán is szeretnék elindulni a jövőben. A harmadosztályban pedig erre lesz időm.
Hegedűs Dávid pályafutása során megfordult a Jászapáti, a Bőcs, a Kazincbarcika, a Szolnok és a Mezőkövesd csapataiban is, de szülővárosában is úgy gondolnak rá, hogy a neve összeforrt a Rákócziéval.
– 2009-ben volt egy súlyos térdsérülésem, amivel fél évig kínlódtam, majd 2010-ben abbahagytam a labdarúgást, de szerencsére csak fél évre – fogalmazott Hegedűs Dávid. – A hátsó keresztszalagom elszakadt, a porcok súlyosan károsodtak, az orvosok pedig egy, maximum két évet jósoltak a pályafutásmnak napi szintű terhelés mellett. Ennek pedig már tíz éve, s azóta folyamatosan az első, illetve a másodosztályban játszottam. Ha ezt az oldalát nézem a karrieremnek, akkor kihoztam belőle a maximumot. Nyilván lehetett volna több mérkőzésem, de a pályafutásom során végig elkísértek a sérülések. Tudtam, hogy eljön az az idő, amikor befejezem, de azt mondom, hogy egy élsportolónak ez legyen a legnagyobb gondja, hogy 35 évesen saját maga dönthet arról, hogy merre tovább. Maradhattam volna Kaposváron, de másképp döntöttem. Hálás vagyok a Rákóczinak, mivel itt indult el az NB I.-es karrierem. Kiemelném Illés Jánost, aki annak idején felkarolt engem, így rengeteget köszönhetek neki. Akárcsak Waltner Róbertnek, aki lehetőséget adott nekem az utóbbi években arra, hogy egy sikeres csapat tagja legyek, s arra is, hogy egy évig még az első osztályban játszak. Tanulságos szezon volt a legutóbbi számomra is, hiszen kíváncsi voltam, hogy mennyire tudom megállni a helyem az élvonalban. Van hiányérzetem, mivel csapatszinten sokszor nem olyan volt a játék, mint kellett volna. Biztos vagyok benne, hogy a fiatalok a későbbiekben ebből rengeteg tapasztalatot hasznosítanak. A saját bőrükön érezhették, hogy hova kell eljutni, hiszen látszott, hogy néha nagy a különbség. Ezt megélni nem volt egyszerű megélni hétről-hétre.
– Biztos, hogy többször is visszajövök majd Kaposvárra, hiszen nagyok sok barátot szereztem és sokat adott nekem ez a város – búcsúzott Hegedűs Dávid.
Csapatkapitányunknak ezúton is szeretnénk megköszönni az itt töltött éveket és további sikereket kívánunk számára a sport, illetve a magánélet terén is!
Nehéz szezonon van túl a csapat
Az tabella utolsó, azaz kiesést jelentő helyén zárta az OTP Bank Liga 2019/2020-as szezonját csapatunk. A másodosztályból feljutó együttesünk nem tudott megkapaszkodni az első osztályban, így augusztusban már az NB II-ben folytatja.
Összesen tizennégy pontot szerzett a csapat. Hogy érzed, több volt ebben a szezonban?
– Sajnos sokkal több nem volt benne, de azért ennél több pontra számítottunk – válaszolta Waltner Róbert, csapatunk edzője. – Az, hogy miért nem szereztünk ennél többet az egy nagyon összetett dolog, amire nem szeretnék kitérni.
A bajnokságot több mint két hónapra felfüggesztették a koronavírus-járvány miatt. Mennyire volt nehéz ez az időszak, s az ezt követő újrakezdés?
– Nagyon nehéz volt. Már előtte elkezdtük szerepeltetni az ifjú játékosokat a fiatalszabály miatt és jöttek a sorozatos vereségek, amikor már két fiatal volt egyszerre a pályán. A Fehérvártól három, a Mezőkövesdtől négy, a Ferencvárostól pedig öt-nullára kaptunk ki. Ezt követte a ZTE elleni mérkőzés. A fiatalok tehetségesek, de kezdőként játszatni őket, főleg sorozatterhelésben, kilencven percen át nem könnyű, mivel ingadozó a teljesítményük. Az egyik meccsen még nagyon-nagyon jól játszanak, a következőn pedig az ellenkezője. Nekik még türelemre van szükségük, fokozatosan kell őket beépíteni a csapatba, de nálunk folyamatosan játszaniuk kellett. A vírus utáni újrakezdéskor ugyanis sok sérültünk volt, meghatározó játékosok estek ki. Hegedűs Dávidra nem is tudtam számítani, pedig csapatkapitányként ő volt az egyik legfontosabb játékosunk. Rajta kívül Balázs Zsoltot és Csiki Norbertet is csak csereként tudtam pályára küldeni. Úgy vártuk a bajnokság végi feszített tempót, hogy tizenhat mezőnyjátékosunk volt, köztük a tizennyolc éves Keresztes Zalán és a tizenkilenc éves Borbély Ákos és Pintér Ádám.
Csapatunk akkor is becsülettel küzdött, amikor már meghúzták a vonalat. Ilyenkor már csak a mentális felkészítésre helyezted a hangsúlyt?
– Ez volt a fő, főleg a ZTE elleni vereséget követően. A csapat életében az volt a legmélyebb pont, amiből talpra kellett állni. Ez sikerült, hiszen ikszeltünk Debrecenben, az utolsó pillanatban kaptunk ki a végül bronzérmes Puskás Akadémiától, megvertük a Diósgyőrt, jó meccset játszottunk a Honvéddal. Amivel nem voltam elégedett az az utolsó mérkőzés, melyet több játékos már elengedett, pedig az sulykoltam beléjük, hogy ha már búcsúznunk kell az NB I-től, azt tegyük tisztességgel. Ennek ellenére valaki már azzal foglalkozott, hogy hova megy nyaralni, valaki azzal, hogy hova akar igazolni, valaki pedig azzal, hogy megkaphatja-e a mezét a bajnokság végén. Ez számomra elég komolytalan, amivel nem tudok azonosulni.
Elég rövid a szünet, hiszen július hatodikán kezdődik a felkészülés. Kaptak valamilyen feladatot a játékosok a szünetre?
– Télen is egy hét volt a szünet és most is ennyi idő áll rendelkezésre a pihenésre. Ez alatt nem tudják kipihenni magukat a játékosok, hiszen ehhez minimum két hétre lenne szükség.
Nektek, edzőknek mivel telik a szünet?
– Nekünk nem sok idő jut a pihenésre, hiszen már dolgozunk az igazolásokon. Jelenleg tizenkét mezőnyjátékosunk van a hétfőn kezdődő felkészülésre, így minimum nyolc labdarúgók szeretnénk igazolni. Nem túl rózsás a helyzet, de ebből kell kihozni a maximumot.
Így látták a vezetőedzők
Csapatunk ötgólos vereséggel búcsúzott az Újpest FC ellen az élvonaltól. A találkozót a két vezetőedző értékelte.
Disztl László, Kaposvári Rákóczi FC: Úgy érzem, hogy a szünet után jó teljesítményt nyújtottunk, mentálisan erősek voltunk, így bíztunk benne, hogy az utolsó meccset jó eredménnyel zárjuk. Ez nem sikerült, annak ellenére, hogy jobban kezdtünk, mint az Újpest. Az első negyed órában jobbak voltunk. Sajnos a hazaiak az első helyzetüket kihasználták, mi ezáltal elvesztettük a fonalat. A szezon mentálisan és fizikálisan is sokat kivett a csapatból, az utóbbi szerda-szombat ritmusban pedig elfogytunk, hiszen nem olyan bő a keretünk. Pár játékosban nem volt meg a kellő alázat, ezt sajnáljuk. Most elgondolkodhatnak azon, hogy milyen az NB I., ki milyen osztályba való. A következő szezonra a külföldi és a kölcsönjátékosaink is elmennek. Ketten, Fodor Marcell és Hegedűs Dávid pedig befejezik nálunk a futballt és a civil életükre koncentrálnak.
Predrag Rogan, Újpest FC: Ezért az álomért jöttem és sikerült megvalósítani. A siker nem az én érdemem, hanem a játékosoké, nekik kell gratulálni, rajtuk kívül pedig szakmai stábnak és a szurkolóknak, akik mindig lelkes bíztatással segítettek. Nem lesz könnyű a következő időszak, hiszen lesznek változások a keretben, újra kell építeni a csapatot, amely mostanra egy család lett. Ezt lehetett érezni az öltözőben és a pályán is. A játékosok sorozatban hét döntő mérkőzést játszottak az elmúlt hetekben, ez pedig óriási nyomást helyezett rájuk. Az utolsót is nagyon komolyan vették, hiszen ugyanolyan fontos volt, mint a korábbiak. A véleményem, hogy a kezdetektől uraltuk a Kaposvár elleni mérkőzést, majd a második gól után kinyíltak előttünk a kapuk.
