A Kaposvári Rákóczi FC története (1923-2003)

Az első működő szakosztály a labdarúgóké volt, akik 1924. április 13-án a MÁV I. csapata ellen mutatkoztak be. A club többszöri átszervezése mellett az NB III-NB II bajnokságai között ingázva szerepelt.

1941-ben Avar István, a 21-szeres (25 gólig jutott!) magyar és sokszoros román válogatott Kaposvárra szerződésével új fejezet kezdődött a Rákóczi labdarúgó csapatának történetében. A remélt előrelépést azonban a II. világháború megakadályozta.
Avar István talán legemlékezetesebb válogatott mérkőzése az angolok elleni hazai 2-1-es győzelem volt, amelyen az ő gólja jelentette a magyar sikert.

Magyarország – Anglia 2-1 (0-0)
1934. 05. 10., Budapest, Üllői út, 35 000 néző
V: Barlassina (olasz)
Magyarország: Háda József- Vágó József, Sternberg László- Szalay Antal, Szűcs György, Lázár Gyula- Rökk Ede, Avar István, Sárosi György, Toldi Géza, Kemény Tibor. Szövetségi kapitány: Nádas Ödön.
Anglia: Moss- Cooper, Hapgood- Stoker, Hart, Burrows- Crooks, Carter, Tilson, Bastin, Brook
Gólszerzők: Sárosi György (51.), Avar (73.), Tilson (84.).

A Rákóczi (pontosabban Kinizsi) háború utáni talpra állása a 60-as években kezdődött meg. Tehetségek sora bontakozott ki ebben az időszakban. Az Újpesttel világhírnévig jutó marcali születésű Bene Ferenc is itt futballozott bő egy évig. 1960 őszén mutatkozott be a Kinizsiben, és a csapat rögtön bajnokságot is nyert az NB III-ban. A szupertehetség aztán a lila-fehérekhez került és első mérkőzésén – egy nemzetközi találkozó volt – rögtön góllal debütált. Zsenialitását bizonyította az is, hogy az első Dózsában lejátszott bajnokiján is gólt ért el a Pécs ellen. A 60-70-es években elképzelhetetlen volt a magyar válogatott csatársora Bene nélkül, akinek talán legemlékezetesebb mérkőzése a nemzeti tizenegyben a Brazília elleni VB selejtező volt.

Magyarország – Brazília 3-1 (1-1)
Július 15., Liverpool, Goodison Park, 52 000 néző
V.: Dagnall (angol)
Magyarország: Gelei – Káposzta, Mátrai, Mészöly, Szepesi – Sipos, Mathesz, Rákosi – Bene, Albert, Farkas. Szövetségi kapitány: Baróti
Brazília: Gilmar – D. Santos, Bellini, Altair, Henrique – Gérson, Alcindo, Lima – Garrincha, Tostao, Jairzinho. Szövetségi kapitány: Feola
Gólszerzők: Bene (3.), Farkas (64.), Mészöly (72. – 11-esből) ill. Tostao (14.).

Első gól a harmadik percben.
Szepesi György: – Bene megy el a jobbszélen, egy csel, lőjj! Még egy csel, Feri lőjj! Még egy csel. Most lőjj Feri! Bene lő és góóóóól!

A gólerős jobbszélső ötször volt magyar gólkirály. 418 bajnoki mérkőzésén 303 találatot szerzett. A tokiói olimpián a bajnokcsapat tagja volt, rögtön az első mérkőzésen mind a hat gólt ő lőtte Marokkó ellen, összesen tizenkét találattal lett a torna gólkirálya. A csehszlovákok elleni döntőben is ő juttatta vezetéshez Magyarországot. Még abban az évben az Európa-bajnoki bronzérmes válogatott tagja is volt. Pályafutása során hetvenhat alkalommal viselte a nemzeti csapat mezét. A válogatottban 1962-ben, a Népstadionban, Jugoszlávia ellen játszott először (0:1), s 1979-ig összesen 76 mérkőzésen 36 gólt szerzett. Az Újpesti Dózsával nyolcszoros magyar bajnok. Bene Ferenc sajnos ma már nincs az élők soraiban, nevét a Kaposvári Rákóczi utánpótlás egyesülete őrzi, 2006 decemberétől Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia néven.

A Kaposvári Rákóczi első igazán nagy sikere az 1975-ben való NB I-be jutás. A folyamat már 1968-ban elkezdődik, hiszen az „első fecskék”, a feljutó gárda első két játékosa akkor kerül a csapatunkhoz. A teveli születésű Márton Józsefet Dombóvárról igazolja le a zöld-fehér gárda, Németh Gyula pedig a sikert-sikerre halmozó ifjúsági együttesből került fel a nagycsapathoz. Az 1968-as esztendő még nem hozta meg a várt sikert, huszonnégy játékos jutott szóhoz egy év alatt és ez érződött a teljesítményen. 1970. január 16-án a Kaposvári Kinizsi „visszakapja” a Rákóczi nevet. 1971-ben a csapat kiesik az NB III-ba, majd egy évre rá újra felkerül a másodosztályba. Az ifjúsági együttesből Hegedűs kapus, Bőzsöny és Savanyó is a felnőtt keret tagja lett, valamint Kaposvárra igazolt Kovács Csaba, Duschák István és Hoffmann István is. 1973-ban ötvenes a Rákóczi, ez az esztendő azonban nem csak emiatt jeles. 1973 március 1-től Mathesz Imre az együttes edzője, akivel történelmet írnak a kaposváriak. Köves Lászlóval és Burcsa Győzővel tovább erősödött a keret. 1974-ben Zsirai Kálmán kapus az FTC-ből, Patyi Károly az Olajbányászból, Konrád László és Rékási Károly Pécsről, Karasz János Békéscsabáról, Bocsev István az FTC-ből, Petrók Viktor pedig az MTK-ból kerül a Rákóczihoz. 1975 januárjában Csukovics és Turai is a somogyiak játékosa lett. A megerősödött együttes az 1974-75-ös szezonban a Szeged mögött három ponttal lemaradva, a második helyen jutott az NB I-be. Az bajnokság nagy rangadóját azonban a Rákóczi 1-0 arányban megnyerte a SZEOL ellen, hazai pályán 15.000 néző előtt. Ugyanennyien foglaltak helyet a nézőtéren, amikor a Várpalota érkezett, s legyőzésük már a feljutást jelentette volna. Ám a csapat botlott, alig tudott kiegyenlíteni, így csak az utolsó fordulóban, Oroszlányban dőlt el minden. A Rákóczi ugyan ott is kikapott, de ellenlábasa a Volán is vereséget szenvedett, így végül, ha rögös úton is, de sikerült a feljutás.

1975 nyarán hamisítatlan fociláz tör ki Kaposváron. Mindenki a csapatról beszél. A sorsolás a Budapesti Vasast gördítette elsőként a Rákóczi útjába az átépített, impozáns kaposvári stadionban.

Kaposvári Rákóczi-Bp. Vasas 2-0 (0-0)
Kaposvár, Rákóczi Stadion 22 000 néző
Rákóczi: Hegedűs-Kanyar, Ágfalvi, Márton, Konrád, Németh – Nagy, Burcsa – Varga, Kováts, Turai (Csépán). Edző: Mathesz Imre
Gólszerző: Burcsa 2.

Az újonc tehát remekül kezdett, és végül megérdemelten maradt benn a legjobbak között. 1976 nyara nem volt zökkenőmentes, hisz a kiváló hálóőr Hegedűs Péter Szombathelyre, Burcsa Győző pedig Székesfehérvárra igazolt. Jó hír azonban, hogy Kiss László és Földesy Károly ismét Kaposváron játszanak, valamint Zentai József, Máté János és a Komlóról érkező Buús kapus is a Rákóczi mezét húzhatja fel.

Burcsa Győző 1954-ben született Kaposváron, egy hatgyermekes család fiaként. Labdarúgó lett, és máig Somogy legeredményesebb futballistái közé tartozik. 15-szörös válogatottként megjárta Mexikót, 1986-ban a France Football újság szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett, az Auxerre színeiben. A Videoton együttesével UEFA-kupadöntőt vívott, s a fehérváriakkal otthonában győzte le a Real Madridot, a világ egyik legjobb klubcsapatát. Itthon kétszeres magyar bajnok, edzőként a Videotonnal és a Matáv Sopronnal ért el szép eredményeket. Ma vállalkozó, a jelenlegi állapotok mellett nem vállal szerepet a futballban.

Az 1975-76. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = G+ G– P

1.

 Ferencváros 30 20 6 4 65 38 46

2.

 Videoton 30 18 8 4 61 26 44

3.

 Újpesti Dózsa 30 18 6 6 79 51 42

4.

 Bp. Honvéd 30 14 8 8 47 32 36

5.

 Vasas 30 15 4 11 65 41 34

6.

 MTK-VM 30 13 3 14 53 41 29

7.

 Haladás 30 11 7 11 36 43 29

8.

 SBTC 30 8 12 10 40 45 28

9.

 Tatabánya

30

11

6

13

41

50

28

10.

 Zalaegerszeg

30

9

9

12

47

49

27

11.

 RÁBA ETO

30

7

11

12

36

49

25

12.

 Csepel

30

8

9

13

35

48

25

13.

 K. Rákóczi FC

30

6

12

12

41

52

24

14.

 Diósgyőr

30

6

12

12

26

44

24

15.

 Békéscsaba

30

8

8

14

25

45

24

16.

 SZEOL

30

5

5

20

27

70

15

Az 1976-77-es bajnoki szezonban is sikerült az első osztályban maradás a Rákóczinak. A Népsport osztályzatai alapján az év legjobb kapusa a mieink hálóőre, Buús lett. A bajnokság utolsó mérkőzését a már győztes Bp. Vasas ellen játszotta a Rákóczi hazai pályán, és 1-1-es döntetlent ért el.

Az 1976-77. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = G+ G– P

1.

 Vasas 34 25 3 6 100 45 53

2.

 Újpesti Dózsa 34 22 6 6 88 47 50

3.

 Ferencváros 34 18 11 5 78 42 47

4.

 Bp. Honvéd 34 19 8 7 62 43 46

5.

 Haladás 34 14 8 12 53 49 36

6.

 Videoton 34 14 7 13 60 46 35

7.

 RÁBA ETO 34 15 5 14 51 46 35

8.

 MTK-VM 34 15 5 14 56 53 35

9.

 Tatabánya

34

15

3

16

58

56

33

10.

 Diósgyőr

34

13

6

15

40

52

32

11.

 Zalaegerszeg

34

12

7

15

47

47

31

12.

 SZEOL

34

11

8

15

39

64

30

13.

 Békéscsaba

34

9

10

15

40

57

28

14.

 K. Rákóczi FC

34

9

9

16

39

45

27

15.

 Dunaújváros

34

9

9

16

37

60

27

16.

 Csepel

34

8

10

16

45

59

26

 17.  SBTC

34

10

5

19

42

77

25

 18.  Dorog

34

 5

6

23

28

75

16

Két év élvonalbeli szereplés után a kiesés következett a Kaposvári Rákóczi labdarúgó csapatának életében. A kaposváriaknak mindössze egy pont kellett volna ahhoz, hogy az NB I-ben maradjanak, azonban a Székesfehérvári MÁV Előre megelőzte a mieinket. A somogyiak legjobb mérkőzése – bármilyen furcsa – a Bp. Vasas elleni hazai 3-0-s győzelem volt a bajnokság 29. fordulójában. A Mathesz Imrét váltó Németh Lajos edző a következő összeállításban küldte pályára a csapatot: Búus-Németh, Gulyás, Petrók, Csorba – Hangai, Kanyar, Konrád – Máté, Kiss, Turai. Kiss László, a Rákóczi középcsatára tarthatatlan volt a mérkőzésen. El is vitte a Vasas…

Az 1977-78. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = G+ G– P

1.

 Újpest Dózsa 34 19 13 2 95 46 51

2.

 Bp. Honvéd 34 18 11 5 57 29 50

3.

 MTK-VM 34 18 11 5 57 29 47

4.

 Videoton 34 17 11 6 77 46 45

5.

 Vasas 34 15 12 7 58 42 42

6.

 Diósgyőr 34 11 14 9 44 36 36

7.

 Dunaújváros 34 12 12 10 58 53 36

8.

 Tatabánya 34 12 11 11 49 47 35

9.

 Ferencváros

34

11

12

11

54

51

34

10.

 Békéscsaba

34

9

7

15

43

57

31

11.

 Csepel

34

10

8

15

46

57

30

12.

 Zalaegerszeg

34

9

11

14

39

63

29

13.

 Pécsi MSC

34

10

8

16

42

48

28

14.

 Haladás

34

9

10

15

43

56

28

15.

 RÁBA ETO

34

6

13

15

37

52

25

16.

 Sz.-fehérvári MÁV

34

9

6

19

44

78

24

 17.  K. Rákóczi FC

34

8

7

19

32

61

23

 18.  SZEOL

34

6

6

22

35

76

18

Kiss László 33-szoros magyar válogatott játékos lett a Vasas színeiben. Legemlékezetesebb találata a Norvégia elleni gól, amelyet egy pimasz emelésből szerzett. Kiss világrekordot is tart, ugyanis négy perc alatt ért el mesterhármast az 1982-es spanyolországi VB-n El Salvador ellenében. Azt a mérkőzést 10-1-re nyerte meg Magyarország.
Nem kellett sokat várni az NB I-be való visszakerülésre. Az 1978-79-es szezonban a másodosztály nyugati csoportjának a harmadik, majd egy évvel később az első helyet szerezték meg a zöld-fehérek a Szombathelyi Haladás gárdáját hat ponttal megelőzve.
1980-81-ben ismét a legjobbak közt szerepel a csapat. Augusztus 9-én a Pécs gárdája ellen 2-1-es győzelemmel mutatkozik be a Rákóczi 12.000 néző előtt. Az Újpest otthonában elért 3-3 is hatalmas bravúrnak számított, sőt csapatunk 4-2 arányban győz idegenben az MTK-WM ellen a Hungária Körúton, de a bennmaradás nem sikerült. Az utolsó NB I-es meccsen a kaposváriak hazai pályán 1-1-es döntetlent értek el a Ferencváros ellen. A mieink a Békei-Kozma, Zentai, Petrók, Csorba – Kanyar, Kisteleki, Szlovák, Gulyás – Bíró, Lingl (Czabula) összeállításban léptek pályára és fejezték be az élvonalbeli szereplést.

Az 1980-81. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = G+ G– P

1.

 Ferencváros 34 21 9 4 75 33 51

2.

 Tatabánya 34 19 10 5 50 25 48

3.

 Vasas 34 18 10 6 68 38 46

4.

 Videoton 34 19 6 9 60 38 44

5.

 Bp. Honvéd 34 15 12 7 56 36 42

6.

 DMVSC 34 14 10 10 37 29 38

7.

 Nyíregyháza 34 11 16 7 30 25 38

8.

 Újpesti Dózsa 34 10 16 8 53 49 36

9.

 Békéscsaba

34

13

10

11

51

48

36

10.

 Pécsi MSC

34

9

13

12

43

43

31

11.

 RÁBA ETO

34

9

13

12

43

43

31

12.

 Csepel

34

6

15

13

34

38

27

13.

 Zalaegerszeg

34

10

7

17

52

70

27

14.

 Volán

34

8

11

15

39

57

27

15.

 Diósgyőr

34

5

15

14

28

50

25

16.

 K. Rákóczi FC

34

6

12

16

34

67

24

 17.  MTK-VM

34

4

14

16

34

60

22

 18.  Dunaújváros

34

4

11

19

33

72

19

Ezt követően másod-és harmadosztályú szereplés várt a Rákóczira. Az NB III-ból csak a harmadik bajnoki cím után vágott neki a kaposvári alakulat a nagyobb a kihívásoknak, és ha már belekezdett, akkor az 1986-87-os szezonban a második vonal küzdelmeit is megnyerte, egy ponttal a Váci Izzó előtt és hét év után ismét az NB I-be jutott a gárda. 1988 õszén ez a csapat futott ki a Győr elleni első hazai mérkőzésen a pályára: Kollár-Rácz, Deákvári, Riczu, Barna-Prukner (Csrepka), Szajcz, Havasi, Adorján-Miovecz (Murai), Meksz.

Az 1987-88. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = G+ G– P

1.

 Bp. Honvéd 30 17 7 6 48 23 41

2.

 Tatabánya 30 13 11 6 58 35 37

3.

 Újpesti Dózsa 30 12 13 5 48 29 37

4.

 RÁBA ETO 30 14 7 9 49 43 35

5.

 Ferencváros 30 12 9 9 47 32 33

6.

 MTK-VM 30 14 4 12 53 50 32

7.

 Haladás 30 9 13 8 39 37 31

8.

 Pécsi MSC 30 11 9 10 31 34 31

9.

 Vasas

30

9

11

10

33

37

29

10.

 Váci Izzó

30

9

10

11

34

34

28

11.

 Videoton

30

6

15

9

28

32

27

12.

 Siófok

30

9

9

12

39

50

27

13.

 Békéscsaba

30

8

11

11

30

42

27

14.

 Zalaegerszeg

30

7

11

12

26

32

25

15.

 DMVSC

30

8

7

15

33

48

23

16.

 K. Rákóczi FC

30

4

9

17

25

63

17

Ebből a gárdából többen ma is szerepet vállalnak Kaposvár labdarúgásában. A Rákóczi jelenlegi vezetőedzője, Prukner László minden idők legsikeresebb trénere azok közül, akik eddig a klubnál dolgoztak. Miovecz Zoltán játékosként alkotott maradandót, hisz az Újpesttel, majd a Váccal magyar bajnokságot nyert, emellett a magyar kupát és a szuperkupát is sikerült elhódítania csapataival.
A 80-as évek végére, és a 90-es évekre az NB II-NB III közötti ingadozás volt a legjellemzőbb. Persze, ezekben az időkben is feltűnt több nagy tehetség. A ’94-95-ös bajnoki szezonban 76-11-es gólkülönbséggel, veretlenül jutott a másodosztályba az együttes. Az NB II-ben folytatódott a jó sorozat és a harmadik helyet szerezte meg a csapat. A Békéscsabával játszhatott osztályozót a feljutásért a Rákóczi, ami sajnos nem sikerült. A 2003/2004-es bajnoki évadig ez volt az utolsó NB I-hez „közeli” kaposvári helyezés. 2003 nyarán Prukner László lett a Rákóczi (már nem csak megbízott) vezetőedzője, több meghatározó játékos távozott a csapattól, köztük a másodosztály gólkirálya Rajczi Péter is. A szurkolók pedig attól féltették a legjobban szeretett csapatukat, hogy ki fog esni az NB II-ből a 2003/2004 szezont követően. Nem így történt, sőt…

Feljutás az NB I-be tizenhét év után! (2003-2004)

Edzőkeringőt járt a Rákóczi a 21. század első éveiben. Keszei Ferenc fél évet volt a zöld-fehérek edzője, 2002 nyarán távozott a kaposváriak kispadjáról. Irányításával a másodosztály nyugati csoportban a harmadik helyen végzett a Rákóczi, ami a korábbi évekhez képest jónak számított. Közben Prukner László az U19-es csapat vezetőedzője megnyerte a fiatalokkal az NB I/B-s labdarúgó bajnokságot a 2001/2002-es szezonban. Annak a csapatnak tagja volt többek között Bank István és Jovánczai Zoltán is. Ez a generáció volt a második része annak a szinte teljesen saját nevelésű kaposvári csapatnak, amely a későbbiekben nagy siker részese lett. Az idősebb Petrók Viktor edzette U19-es kaposvári ifjúsági gárdából, amely az NB I-es utánpótlás bajnokság 7. helyén végzett 1998-ban, olyan játékosok kerültek ki, mint Balajcza, Finta, Petrók, Máté, Tóth Balázs és Rajczi, akik rövid időn belül a Rákóczi nagycsapatának oszlopos tagjaivá váltak – kisebb kitérőkkel. Kezdett tehát valami körvonalazódni a patinás zöld-fehér klubnál.

A 2002/2003-as szezont Kovács Kálmán vezetőedzővel kezdte a csapat. Két új fiúval gazdagodott a keret, Kovácsevics Róberttel és Farkas Norberttel. Mindketten a Marcali együtteséből érkeztek Kaposvárra. Az első bajnokit a Celldömölk otthonában kezdte a Rákóczi és 3-2-re kikapott. Kovács Kálmán a Házi-Mező, Csík, Petrók (Nagypál), Finta, Tóth G. (Tóth B.), Máté, Horváth Z. (Marcsek), Madar, Anghel, Rajczi alkotta csapatnak szavazott bizalmat. A bajnoki szezon felénél 2003 januárjában – a változatosság kedvéért – ismét visszatért Keszei Ferenc Kaposvárra és hozta magával a brazil Andrét, a vajdasági Andruskót, valamint az FTC támadóját, Horváth Pétert is. A tavaszi nyitány is vereséggel kezdődött, és újabb nyögvenyelős mérkőzések következtek. Az utolsó három mérkőzést már nem várta meg Keszei Ferenc edző, helyét Prukner László vette át. Rövid idő állt a rendelkezésére, de mindhárom meccsen győzelemre vezette a Rákóczit, a Tatabánya (3-1), a Monor (6-0), és a Bük ellen (1-2). A büki találkozó külön kuriózum volt, hisz a bajnokaspiráns otthonában nyert a Rákóczi.

A 2003/2004-es szezont Prukner Lászlóval a kispadon kezdte a Rákóczi, és baljós előjelekkel. A csapat elvesztette támadósorát a nyár folyamán. Az NB I/B gólkirálya Rajczi Újpestre, Horváth Péter a Honvédhoz, Jéger Imre pedig Dombóvárra igazolt. A román támadó Catalin Anghel is elhagyta a csapatot, akárcsak a sokat robotoló Tóth Gábor és Lassú József. Az együttes felkészülési mérkőzésein 5-0-ra kikapott a Pécstől, 6-0-ra a ZTE-től. A szurkolók még a másodosztályban maradást is megkérdőjelezték a csapatnak. Prukner László és játékosai azonban hittek magunkban. Igaz, ehhez kellett a vezetőség segítsége is, hisz az átigazolási időszak utolsó napjaiban leigazolták Szolnokról a támadósor megerősítésére Oláh Lórántot, Szombathelyről Balassa Pétert, Debrecenből pedig Dávid Zoltánt. Oláh és Balassa megszerzése mestermunka volt. Hogy miért? A későbbiekben kiderül.

A 2003 őszét jól kezdte a Rákóczi, az újonc Vác ellen idegenben Andruskó Attila 22 méterről eleresztett bombájával 1-0-ra nyert. A csapat játékoskerete alaposan megváltozott a tavalyihoz képest. A mieink a Balajcza-Mező, Máté, Barna-Farkas, Tóth B., Nagypál, Bank, Andruskó (Horváth Z.), Jovánczai (Dávid), Oláh összeállításban játszottak. A győzelmet két 3-1-es vereség követte a Honvédtól, majd a Szegedtől. Ezeket a találkozókat is idegenben vívta a Rákóczi, mivel készült az új gyepszőnyeg a Pécsi utcában… Az első hazai mérkőzésre a negyedik fordulóban került sor, mikor a Cseri úton 3-1-re verte meg a Dabas FC-t a Prukner-gárda. Ezt követte a Bodajk (és játékvezetők) elleni 3-2-es idegenbeli vereség, majd egy értékes pontot szereztünk Nyíregyházáról, és egy bravúros győzelmet arattunk hétközi derbin a Vasassal szemben – Oláh 35 méterről kapásból lőtt hatalmas gólt. A REAC ellen is tartott a zöld-fehér lendület, hisz 2-0-as sikert aratott az együttes itthon, ám a papíron jóval gyengébb BKV Előrétől elkerülhető 3-2-es vereségedet szenvedtünk a fővárosban. A Cseri út azonban továbbra is szerencsét hozott, mivel a Dunaújváros is kapitulált 3-1 arányban azon a pályán, amelyen a nagy részben sajátnevelésű csapat tagjai „felnőttek”. Balassagyarmaton balszerencsés 1-0-as hazai sikert hozott a soron következő bajnoki forduló, a Cseri úti oroszlánbarlang azonban a Diósgyőrnek is bevehetetlen maradt (2-1, ide). Két idegenbeli döntetlen jött ezután, fájó 0-0 Hévízen és mérgelődős 1-1 Szolnokon. Aztán költözött a Rákóczi, vissza a Pécsi úti Stadionba, és az első villanyfényes mérkőzését játszotta, a Pápa gárdája ellen. A reflektor-premier kínosra sikeredett – igaz, nem a Cseri pályán – a pápaiak 1-0 nyertek Kaposváron, ezzel odalett a Rákóczi hazai veretlensége. Gondolták a pápaiak… Az őszi szezonból két találkozó volt még hátra, Prukner László együttese egy kecskeméti 1-1-es döntetlennel, és a Tatabánya elleni 3-1-es hazai sikerrel fejezte be a félévet.

A Rákóczi sikerszériájának alapját a véletlenek szerencsés egybeesése adta. Volt egy sikerre éhes fiatal csapat (ez azért nem véletlen), egy jókor jött Pápa elleni „borítékos” három pont, valamint egy számunkra remek MLSZ döntés, ami az NB I létszámának megemelése volt (1-4. helyezettek automatikusan feljutottak az élvonalba), na meg a Bali-féle Polar órák… A Prukner-csapat a télen úgy készülhetett a tavaszra, hogy ismét nem volt normális pályája edzésre (a Rákóczi Stadion játéktere botrányossá vált). Oláhék amiatt is izgulhattak még ekkor, hogy a 10. vagy 4. pozícióból folytatják-e a bajnokságot, ennek oka az a bizonyos őszi Pápa meccs volt. A zöld-fehérek leleményes vezetői turpisságot vettek észre a vendégek összeállításában, és hosszú ideig tartó hercehurca után, az óvást követően, jogosan megkapták a pápai „elcserélés” miatti három pontot a mieink. A kaposvári szempontból kedvező döntés december közepén lett jogerős. A Rákóczi ezáltal hatalmas lökést kapott és egy olyan csodálatos tavasz következett a csapat életében, amelyet utoljára 1987-ben élhetett át a nagy múltú somogyi egyesület.

2004. március 13-án, szombaton kezdte volna a tavaszt a Rákóczi, méghozzá az éllovas Budapest Honvéd ellen, hazai pályán. A gyepszőnyeg azonban nem volt játékra alkalmas. Talán jobb is volt így!? Végül, a Szegeddel játszotta első tavaszi bajnokiját a Rákóczi és 4-3-ra kikapott a Rákóczi Stadionban, Dabason azonban Jovánczai belőtte első felnőtt bajnoki gólját, amivel nyertek a mieink. Két nagyon fontos hazai derbi következett, az egyik a Bodajkkal szembeni 3-0-s siker, a másik pedig a hétközi rangadó, talán az „ÉV meccse”, a toronymagasan listavezető Budapest Honvéd elleni találkozó.

Kaposvári Rákóczi – Budapest Honvéd 1-0 (1-0)
Rákóczi Stadion, 1500 néző V.: Ábrahám A.
Rákóczi: Balajcza-Finta, Balassa, Petrók – Farkas N., Bank, Máté, Andruskó (Nagypál 75.p.), Tóth B.-Oláh (Vizdár 85.p.), Jovánczai (Galgóczy 75.p.). Vezetőedző: Prukner László
Gólszerző: Oláh (8. percben, Andruskótól kapott labdát a 16-oson belül, amit mellre vett, majd 12 méterről a rövid felső sarokba lőtt)
Prukner László: Ez jó mulatság, férfimunka volt!

A Honvéd utáni diadalt követően a Vasassal meccselt a Rákóczi a Fáy utcában. A kaposváriak a 96. percig 1-0-ra vezettek, de a játékvezető egyenlített… Nem szegte kedvét az igazságtalanság a Kaposvárnak, és a REAC vendégeként 3-1-re győzött, amelyet újabb két megnyert mérkőzés követett, 1-0 itthon a BKV ellen, majd egy idegenbeli skalp Dunaújvárosban (0-2). Közben EU tagok lettünk, ezt a Balassagyarmattal egy békés 0-0-s döntetlennel ünnepeltük meg a Rákóczi Stadionban. A gyarmati meccs előtt, szerdán hatalmas rangadónak lehettek szemtanú a kaposvári drukkerek. A szintén feljutásért ácsingózó Nyíregyháza látogatott a Rákóczihoz, és Andruskó Attila sarkazásos csodagóljával az emlékezetükben térhettek haza a szabolcsiak, természetesen nulla ponttal a zsákban. A szegedi 3-4 óta tartó veretlenségi sorozat Diósgyőrben szakadt meg, ahol egy nagyon nagy mérkőzést játszottunk, de 2-1 arányban alulmaradtunk a borsodiakkal szemben. A következő hét szerdáján a Hévíz alaposan megjárta Kaposváron (6-0), és elérkezett 2004. május 15-e, a nagy nap, amely feledtette velünk az elmúlt tizenhat év sóvárgását – a tizenhetedikben még NB I-ben szerepeltünk (1987/88).

Kaposvári Rákóczi-Szolnok 2-0 (1-0)
Kaposvár, Rákóczi Stadion 2200 néző V.: Arany
Rákóczi: Balajcza-Finta, Nagypál, Mező-Farkas N. (Kovácsevics 69.p.), Bank, Máté, Andruskó, Tóth B.-Jovánczai (Galgóczy 68.p.), Oláh (Vizdár 88.p.). Vezetőedző: Prukner László
Gólszerzők: Oláh 22.perc, Andruskó 85. perc.
Prukner László: Jó reggelt, szép napot Kaposvár!

A csapat összes tagja nyilatkozott a feljutás utáni másodpercekben egy-egy mondatot arról, mit érez:
Anruskó Attila: Ezt nem tudom szavakba önteni!
Balajcza Szabolcs: Kis időnek biztos el kell telnie, hogy igazán felfogjuk. Megérte együtt maradnia ennek a csapatnak.
Balassa Péter: Ez a „közösség” megérdemelte a feljutást! És hosszú távon is lehet NB I-es csapat Kaposváron.
Bank István: A lefújás után az égbe tudtam volna ugrani. S mindezt húszévesen megélni…!
Barna László: Nagyon örülök, hogy feljutottunk!
Farkas Norbert: Csodálatos érzés! Ha minden összejön, akkor ezek szerint újra az NB I-ben játszhatok! Ezért is szerződtem Kaposvárra, de az ezüstért nagyon meg kell még harcolni.
Finta Zoltán: Nem tudatosult, még el sem akarom hinni! Csak majd, ha az első NB I-es meccsre kifutunk.
Galgóczy Károly: Beteljesült az álmom, NB I-es játékos lettem! És még az érettségi is sikerült, eddig…
Házi László: Ezért a pillanatért megérte itt szenvedni kilenc évet. Bár, ez a mai dolog ott kezdődött, hogy akkor Demecserben nem estünk ki a másodosztályból.
Horváth Zoltán: Gratulálok a csapatnak ehhez a gyönyörű sikerhez!
Huzmi Gábor: Nagyszerű élmény! Alig hiszem el, hogy a Rákóczi 17 év után ismét NB I-es lett!
Jovánczai Zoltán: Mindenkinek nagy öröm ez, játékosnak, szurkolónak.
Kovácsevics Róbert: Ismét a legjobbak között játszhatunk!
Máté Péter: Fel sem fogjuk még, bár a meccs előtt tudtuk, ha nyerünk, NB I-esek leszünk. Bejöttek a Polar-órás edzések.
Mező Tamás: Nagyon vártam már, hogy kaposvári csapatban is NB I-es lehessek! Örülök, hogy zömében kaposvári játékosoknak sikerült ez! A feljutást kisfiamnak ajánlom!
Nagypál Tibor: Szinte hihetetlen! Még az öltözőben is úgy tűnt, hogy „csak” egy meccset nyertünk meg. Kell még pár hét, hogy feldolgozzuk.
Oláh Lóránt: A csapat egysége miatt sikerült! Nagyon örülök, hogy az NB I-ben játszhatok!
Pap Máté: Ez egy akkora élmény, ami egy fiatal játékos életében csak egyszer adódhat!
Petronovics Péter: Egyértelműen a csapat sikere ez, örülök neki, hogy ilyen fiatalon részese lehettem!
Petrók Viktor: Megérte az embernek ennyit dolgozni eddigi életében, hiszen mindenki azért küzd, hogy első osztályú játékos lehessen. Apámnak ez háromszor sikerült.
Tóth Balázs: Végre! Végre, a mi generációnk is meg tudta mutatni, hogy fel tudunk kerülni! Nagyszerű dolog az is, hogy a lelkes közönségünk és a város is NB I-es meccseket nézhet!
Vizdár Zsolt: Sikerült! Egy álom valóra vált!

Valóban, egy álom vált valóra! Három fordulóval az NB I/B-s bajnokság vége előtt az élvonalba jutott a Rákóczi. A nagy ünneplést követően Pápán egy 2-1-es vereség következett, Kecskeméten 2-0-ra nyert a csapat, majd az ezüstéremért győznie kellett volna Tatabányán. A 86. percig 2-1-re vezetett a Rákóczi a bányászvárosban, ám a hazai egyenlítő góllal a bajnoki ezüst elúszott, de ez akkor már senkit nem érdekelt!

Zalaegerszegről is elhoztuk a pontokat

Sorozatba harmadik sikerét aratta csapatunk Zalaegerszegen, a Merkantil Bank Liga NB II. hatodik játéknapján. Együttesünk Szakály Attila és Andorka Péter találataival gyűjtötte be az újabb három pontot.

A még veretlen ZTE otthonában lépett pályára csapatunk a hatodik fordulóban. Az már a találkozó előtt érezhető és hallható volt, hogy nem felejtették el Zalaegerszegen Waltner Róbertet, csapatunk vezetőedzőjét. A ZTE csapatával bajnoki címet nyerő támadó kapta a legnagyobb tapsot a szurkolóktól a csapatok bemutatásakor, sőt a zalai klub ajándékkal is köszöntötte volt labdarúgóját.
Az első félidőben jobbára a küzdelem dominált a pályán, a hajráig csak kisebb lehetőségek adódtak mindkét fél előtt. A játékrész hajrájában aztán kis híján megszerezte a vezetést csapatunk, de Ur László fejesét még a gólvonalról sikerült kivágnia a hazaiaknak, majd Zöldesi Illés védte Bíró Dominik jobb alsóba tartó lövését. A másik kapu előtt Babati Benjámin fejesét szintén a gólvonalról fejelte ki Nagy János.
A szünetben kettőt is cserélt Waltner Róbert#!# Andorka Péter és Nagy Krisztián is pályára lépett a második játékrészre. A félidő elején egy remek, mintaszerű támadás végén megszerezte a vezetést együttesünk#!# Zsiga Ervin ívelt középre, majd Beliczky Gergő egyből tette tovább a labdát az érkező Szakály Attila elé, aki kapásból lőtt a jobb felsőbe. Nem tarthatott azonban sokáig az örömünk, két perc múlva Gajdos Zsolt csúsztatott a hálóba egy szögletet követően. Tíz perc elteltével kis híján újra átvette a vezetést csapatunk#!# Andorka Péter a leshatárról kilépve, egy csellel elküldte emberét, de lövése a felső lécen csattant. A hajrába lépve kezdte átvenni a találkozó irányítását együttesünk, s a vezetést is visszaszerezte. Ami lábbal nem jött össze Andorka Péternek, az fejjel igen#!# támadónk Zsiga Ervin szöglete után bólintott a kapuba. Az utolsó percekben mindent megtett az egyenlítésért a hazai csapat, de a védelmünk remekül helyt állt, így elhoztuk a három pontot Zalaegerszegről.
Waltner Róbert#!# Jó iramú, izgalmas mérkőzés volt. Mezőnyben többet birtokoltuk a labdát, kombinatívabban játszottunk és megérdemelt sikert arattunk. Jó érzés visszatérni Zalaegerszegre, hiszen a ZTE a szíven csücske, de azt természetesen nem mondtam a srácoknak, hogy a ZTE ellen ne küzdjenek. Öt mérkőzés óta veretlenek vagyunk, ezt a sorozatot minél tovább szeretnénk kitolni.
Nagy Tamás#!# Férfias, harcos mérkőzés volt. Volt időszak, amikor passzívabban játszottunk, de volt olyan is, amikor domináltunk. Időnként fejben nem voltunk rendben, olyan hibákat vétettünk, ami nem jellemző a csapatra. Egy fél lépéssel előttünk járt a Kaposvár.

ZTE FC–Kaposvári Rákóczi FC 1–2 (0–0)
Zalaegerszeg, 1500 néző. V.#!# Bogár (Huszár, Vígh-Tarsonyi).
ZTE#!# Zöldesi – Kónya, Lesjak, Devecseri, Gergényi – Kiss M., Bedi – Babati, Kulcsár K. (Madarász, a szünetben), Balázs Zs. (Novák, 57. p.) – Gajdos (Vojnovics, 76. p.). Vezetőedző#!# Nagy Tamás.
Kaposvári Rákóczi FC#!# Pogacsics – Nagy J., Ur (Nagy K., a szünetben), Szabó A., Hadaró – Szakály A., Hegedűs D. – Zsiga, Nagy R. (Andorka, a szünetben), Bíró D. (Csernák, 71. p.) – Beliczky. Vezetőedző#!# Waltner Róbert.
Gólszerzők#!# Gajdos (56. p.), illetve Szakály A. (54. p.), Andorka (80. p.).

Zalaegerszegen is folytatnák sorozatunkat

Zalaegerszegen folytatja szereplését csapatunk a Merkantil Bank Ligában. Bízunk benne, hogy a másodosztály hatodik fordulójában, a tabellán jelenleg második ZTE ellen is folytatódik a veretlenségi sorozatunk.

Az előző négy fordulóban elért jó eredményeknek köszönhetően már a hetedik helyről várja a ZTE elleni folytatást csapatunk. A zalaiak még veretlenek, s jelenleg a tabella második helyét foglalják el, így nem vár könnyű mérkőzés csapatunkra. A feladat azonban nem lehetetlen, hiszen az addig veretlen Budaörs ideiglenes otthonából is három ponttal távozott együttesünk.
– Bízom benne, hogy kellő lendületet és önbizalmat ad a folytatásra, hogy két mérkőzést megnyertünk, valamint, hogy már négy meccse veretlenek vagyunk – fogalmazott Waltner Róbert, csapatunk vezetőedzője. – A ZTE egy jó csapat, az is bizonyítja, hogy jelenleg a második helyen áll. Idegenben játszunk, ennek ellenére mindent megteszünk azért, hogy sikeresen hagyjuk el a pályát. Feltérképeztünk a Zetét#!# hat évet játszottam Zalaegerszegen és ott is kezdtem az edzői pályafutásomat, így elég sok játékost ismerek a keretből. Remélem, hogy a rendelkezésre álló információkat fel tudjuk majd használni ellenük.
A ZTE elleni mérkőzés előtt sem sérülés, sem eltiltás nem nehezíti a szakmai stáb dolgát. A találkozót, melyet az M4 Sport élőben közvetít, Bogár Gergő vezeti majd, míg segítői Huszár Balázs és Vígh-Tarsonyi Gerő lesznek.

Megszületett az első hazai siker

Győzelmet ünnepelhetett csapatunk a Merkantil Bank Liga NB II. ötödik fordulójában. Együttesünk Szakály Attila és a héten igazolt Nagy Richárd góljaival győzte le a Ceglédet.

A még nyeretlen Ceglédi VSE csapatát fogadta együttesünk a Merkantil Bank Liga NB II. ötödik játéknapján. Támadólag lépett fel csapatunk, hiszen Zsiga Ervin mindjárt a találkozó elején egy jó lövéssel kínálta meg a vendégeket. Már az első negyed órán belül megszerezte a vezetést együttesünk: Zsiga Ervin szabadrúgását követően a kipattanó labdát Szakály Attila vágta a kapuba. A vezető találat után is maradt támadásban csapatunk, s bár több nagy lehetőséget is kidolgozott, a szünet előtt nem született meg a második találat. Igaz ehhez kellett Mursits kapus több jó védése és a ceglédi védők teljesítménye.
A második játékrészben Bíró Dominik fejelhetett tisztán Zsiga Ervin beadása után, de Mursits Roland ezúttal is védeni tudott. A csereként beálló Nagy Richárd aztán újra lendületet adott a csapatnak, s a héten igazolt középpályás hamar megszerezte első találatát zöld-fehérben: egy védők mögé beívelt labdát könnyedén jutatott a kapuba. A kétgólos hátrányban kinyíltak a ceglédiek, így könnyedén alakíthatott ki helyzeteket a Rákóczi. Újabb gól azonban már nem született, de csapatunk így is magabiztos sikert aratott, s megszületett az első győzelem hazai környezetben.
Waltner Róbert: A mérkőzés egészét nézve megérdemelten nyertünk. Az ellenfélnek alig akadt helyzete, nekünk viszont megvoltak a lehetőségeink. Az első és a második félidőben is sajnos több nagy helyzetet kihagytunk, de jó ütemben rúgtuk a gólt, ami megnyugtatta a csapatot. Ezt követően még jobban átvettük a mérkőzés irányítását. Szépen, okosan játszottunk, remekül járattuk a labdát. Rajczi Péter jól teljesített elöl, és a védelem is rendben volt. Szakály Attila jól játszott és megérdemelten szerzett gólt, Nagy Richárd pedig már az első bajnoki mérkőzésén eredményes tudott lenni. Remélem, hogy a szerdai, ZTE elleni mérkőzésnek még nagyobb önbizalommal vágunk neki, s érünk el egy jó eredményt.
Klausz László: Ezen a mérkőzésen nem sok esélyünk volt a győzelemre, mivel a támadójátékunk gyengének bizonyult. Nem tudtuk megtatani a labdát és a lepattanókat sem tudtuk jó arányban megszerezni. Várható volt, hogy gólt kapunk, mivel az ellenfél nagy nyomást helyezett a védelmünkre.
Kaposvári Rákóczi FC–Ceglédi VSE 2–0 (1–0)
Kaposvár, Rákóczi-stadion, 600 néző. V.: Szilasi (Király Zs., Aradi).
Kaposvári Rákóczi FC:Pogacsics – Vachtler, Ur, Szabó A., Hadaró – Godzsajev-Telmán (Nagy K., 69. p.), Szakály A. – Zsiga (Nagy R., 63. p.), Beliczky, Bíró D. (Csernák, 81. p.) – Rajczi. Vezetőedző: Waltner Róbert.
Ceglédi VSE: Mursits – Wild, Nánási, Preklet, Farkas A.– Albert I., Sigér (Asztalos D., 31. p.) – Lukács R., Nyilas E. (Hujber, 78. p.), Rétyi – Tímári (G. Bíró, a szünetben). Vezetőedző: Klausz László.
Gólszerzők: Szakály A. (12. p.), Nagy R. (70. p.).
Sárga lap: Rajczi (21. p.) Ur (87. p.), illetve Nánási (80. p.).
Kaposvári Rákóczi FC–Ceglédi VSE 2–0
2018. augusztus 27.

Fő támogatók










Médiapartnereink