Feszültek a kaposvári futballszurkolók – Illés János, a Rákóczi elnöke őket is nyugtatja. Az elöljáró szerint a téli szünet előtt értékelik a döntetlenrekorder csapatot, amely kis szerencsével az élmezőny mögött lehetne, mégis kieső helyen áll. Mi van Kaposváron, és főleg mi lesz? – erre a kérdésre keresi a választ a Nemzeti Sport cikke.
Türelmetlenek a kaposvári szurkolók – Illés János, a Rákóczi elnöke azt mondja, a drukkereket is megnyugtatta volna a klub honlapján megjelent nyilatkozatával. Abban úgy fogalmazott#!# „…ezekben a napokban folynak a beszélgetések és a tárgyalások a játékosokkal és az edzővel is. A lényeg az, hogy a hátralévő egy hónapra nyugalmat, rendet, fegyelmet és eredményes játékot teremtsünk. A tavaszról előre hozott két bajnoki mérkőzés után pedig újra beszélünk a tapasztalatokról, és arról, hogy kell-e változtatnunk, s ha igen, miben.”
Eddig nyugtalanság, rendetlenség, fegyelmezetlenség volt az úr Kaposváron?
„Dehogyis – mondta a Nemzeti Sportnak Illés János. – Az őszi szezonnak ugyan vége, és sokan értékelnek, elemeznek, de még van két mérkőzés előttünk, szerintem ráérünk akkor analizálni, a hosszú szünet előtt érdemes megbeszélni a történteket. Az igaz, hogy a városban érezni némi türelmetlenséget, és mivel kieső helyen állunk, rekordszámú döntetlenünk van, ez még érthető is. Bár én régóta vagyok a futballban, emlékszem, a drukkerek akkor is idegesek voltak, amikor a második helyen álltunk. Akkor az volt a baj, hogy miért nem mi vagyunk az elsők.”
Az elnök hangsúlyozta, az eddig mutatott játékkal és némi szerencsével simán a középmezőnyben lehetne a csapat. A számok alapján ez nem is túlzás, hiszen a Kaposvárt elképesztő pechsorozat hátráltatta. A hajrában kapott gólt a Fradi (Mark Otten, 85. perc, 2–2), az Újpest (Rajczi Péter, 88. perc, 2–2), a Paks (Böde Dániel 89., Gévay Zsolt 91. perc, 4–4), és a Debrecen (Adamo Coulibaly, 93. perc, 1–1) ellen, ez mínusz nyolc pont. És akkor a három Siófokon kapott tizenegyest, a Pécsen elmaradt büntetőt, Bojan Pavlovics kapufáját a Honvéd ellen (2–2) nem is említettük. A Rákóczi csak egyszer nyert, igaz, akkor a bajnok Videotont remek játékkal győzte le (2–0), tízszer játszott döntetlent, négyszer szenvedett vereséget, éppen úgy, mint a harmadik helyen álló Diósgyőr vagy a Honvéd (a Videoton ötször kapott ki…), mégis csak a tizenötödik a csapat, és ez azért már túl sok a balszerencséből.
„Az eredményekkel elégedetlenek vagyunk, de fel sem vetődött az edzőváltás gondolata – válaszolta kérdésünkre Illés János. – Ha a tíz ikszből négy meccset megnyerünk, amire reális esélyünk volt, a nyolcadik hely környékén lennénk, és akkor a nézőink sem lennének idegesek, bár szerintem rajtam most sem látszik, hogy nyugtalan lennék."
Az sem titok, hogy a költségvetés szempontjából a klub a mezőny utolsó negyedéhez tartozik, így nem is lenne meglepő ez a helyezés.
„Három ponttal vagyunk a kilencedik Vasas mögött, ami azért nem tűnik olyan irdatlan nagy távolságnak – mondta Sisa Tibor vezetőedző. – Nyilván frusztráló a sok döntetlen, de azon vagyunk, hogy elkezdjük a győzelmeket gyűjtögetni. Ha jól tudom, a második legfiatalabb csapat a miénk, és kiélezett helyzetben azért sokat számít a rutin, másfelől leginkább alacsonyabb osztályból érkező játékosokat tudunk idecsábítani. Amikor idejöttem, tudtam, hogy sokat kell küzdeni, hogy minden egyes sikerért nagyon meg kell feszülnünk. Előttünk a példa, gyakran emlegetem Murciélagót. A leghíresebb bika, akit leszúrt a torreádor, mégis felállt. Újra ledöfték, de a bika újra talpra állt. Amikor a huszonnyolcadik szúrás után is felállt, a közönség nem engedte megölni a bikát. Mi sem adjuk fel, ez nyilvánvaló, hiszen tudjuk#!# embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.”
