Szimpóziummal egybekötött könyvbemutatóval folytatódott klubunk száz éves jubileumi rendezvénysorozata, melyen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor is részt vett.

 

Bármerre néztünk hétfő délután a Kaposvári Városháza dísztermében a magyar és a kaposvári futball kiemelkedő alakjait, egykori válogatott és élvonalbeli labdarúgókat láthattunk, akik azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek klubunk sikerekben gazdag múltjáról. A konferencián Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség első embere is részt vett. A sportvezető elmondta: 2010 óta a szövetség elnöke, de ez az első alkalom, hogy elfogadta egy egyesület meghívását, amit klubunk egy különleges Rákóczi mezzel is megköszönt.

A Magyar Labdarúgó Szövetség első embere mellett a szimpóziumon Liszkai Dezső, a Labdarúgó Módszertani Központ vezetője, Róth Antal, a Magyar Labdarúgó Szövetség sportszakmai igazgatóhelyettese, valamint Prukner László, a Kaposvári Rákóczi FC elnöke is tartott előadást.

– Különleges év az idei, hiszen több jubileumot is ülünk: 150 éves a város, 100 éves a Rákóczi és a 130. kampányát kezdte meg a cukorgyár – emelte kis Szita Károly, Kaposvár polgármestere. – Utóbbit azért említettem, mert az ott dolgozóknak köszönhetjük a város egyik legismertebb sportegyesületét, a Rákóczit.

A városvezető a klub történetének több fontos állomását is felidézte, s külön kiemelte, hogy a csapat erejét mindig az jelentette, hogy a saját nevelésű játékosaira épített. Ezt követően pedig átadta a város emlékzászlóját a klub képviselőinek. Azt pedig külön ki kell emelni, hogy újabb mérföldkövéhez érkezett a Kaposvári Rákóczi FC történelme, ugyanis hivatalosan is bemutatták a száz éves klub múltját feldolgozó könyvsorozat harmadik kötetét. A szerző, Jutasi Róbert a Somogyi Hírlap egykori kiváló sportújságírója ebben a könyvében a csapat 2011-től napjainkig tartó időszakát dolgozta fel.

– Apai gondossággal követtem végig az egyesület életét, így úgy tekintek ezekre a kötetekre, mint a saját gyermekeimre – mondta Jutasi Róbert. – Az első kötet áll a legközelebb hozzám, mert abban rengetek barátom szerepel, akik közül már sajnos kevesen élnek. A harmadik izzasztott meg a legjobban, mivel a klub történetének legneuralgikusabb időszakát öleli fel.