Ismét gyászol a Rákóczi-család, ugyanis elhunyt a csapatunkat a hetvenes években erősítő kiváló jobbszélső, Varga István.
Újabb kiváló labdarúgótól kell végső búcsút vennünk, hetvenéves korában elhunyt Varga István, akit a játékostársak és sokszor a szurkolók is csak Tyuntyiként emlegettek. A kitűnő adottságokkal rendelkező, pécsi születésű jobbszélső húsz esztendősen, 1973-ban került Kaposvárra, a Táncsics SE csapatához, hogy ott töltse kétéves katonai szolgálatát. A játékosért nagy harc folyt, de végül Jutasi Róbertnek, a csapat akkori edzőjének egy csellel sikerült megszerezni a támadót, aki azonnal alapemberré vált. Varga Istvánra a katonaévei alatt figyelt fel a Rákóczi, amely 1975-ben – Kanyar Sándorral együtt – le is igazolta, s a klub első élvonalbeli mérkőzésén, melyen 22.000 ezer néző előtt győzte le a Vasast, Varga már a csatársorban rohamozott. A jó felépítésű, technikás, gyors, jól cselező jobbszélső gyorsan a közönség egyik kedvence lett, sőt ő volt az első olyan labdarúgó, aki a Rákócziból bekerült az utánpótlás-válogatottba. Az első NB I.-es idénye után pedig őt választották meg a bajnokság legjobb jobbszélsőjének. Nem is csoda, hogy 1977-ben lecsapott rá a Budapesti Honvéd. A fővárosból ezt követően a visszaigazolt Pécsre, ahol egy idényt töltött, majd újra Rákóczi mezben rohamozta a kaput. 1980-ban igazolt nevelőegyesületéhez, a PVSK gárdájához, majd egy sérülés miatt abbahagyta a futballt. Ezt követően pedagógusként dogozott.
Varga István emlékét örökre megőrizzük!
