Hat gól mellett három piros lap is színesítette az éllovas Iváncsa KSE elleni fellépésünket az NB III. Dél-Nyugati csoportjának 26. fordulójában.

Az éllovas ellen pályára lépni sohasem könnyű. Egyik félnek sem, ugyanis mindig, mindenki az első helyen állót szeretné legyőzni. Ez csapatunk esetében sem volt másként, ráadásul a bajnokságot vezető iváncsaiak egy meglepő vereséget követően fogadott bennünket, így szerettek volna visszatérni a győztes útra. Ebből pedig csak jó mérkőzés kerekedhetett ki. Az első percek remek iramát követően egy szép akció végén szereztük meg a vezetést. A tizenharmadik percben Babinszky Bence rohamozott a jobb szélen, majd egy Horváth Balázzsal történő kényszerítő után betört a tizenhatoson belülre, levezette a labdát az alapvonalig, majd centerezett, Hampuk Ádám pedig két méterről passzolt a hálóba (0–1). A vezetés után meleg pillanatokat élhettünk át, előbb Kiatipisz Arisztotelisz került helyzetbe, de nyolc méterről csak a jobb kapufát találta telibe, míg a kipattanót pont Horváth Fábián kezébe rúgta, majd két perc múlva kapusunk Suszter László ziccerét védte. A folytatásban is a hazaiak akarata érvényesült, csak egyszer-egyszer tudtunk ígéretes kontrát vezetni. Ennek ellenére a játékrész derekán megdupláztuk az előnyünket: Ekker Milán adott kitűnő labdát Horváth Balázsnak, aki kapásból, hat méterről, kissé jobbról lőtt a jobb alsóba (0–2). A második találatunk bár egy kicsit megfogta a hazaiakat, azonban még a szünet előtt szépíteni tudtak, hiszen Törőcsik Péter pár jó csel után lőtte ki a bal alsó sarkot (1–2), így a második félidő még bőven tartogatott izgalmakat.
A fordulás után szerkezetet váltottunk, azonban Székely Tibornap öt perc elteltével új taktikát kellett kitalálnia, miután Pintér Máté begyűjtötte a második sárga lapját is, így emberhátrányba kerültünk. A következő percekben igen nagy nyomás alá helyezett bennünket a listavezető, igen keveset találkoztunk a labdával, azonban akaratból, küzdésből jelesre vizsgázva futballoztunk tovább, ez pedig meghozta az eredményét. Horváth Balázs ugyanis akaratosan küzdött meg egy labdáért, majd estében, a védő mellett lőtt a jobb alsóba (1–3). A kétgólos előnyünk nem tartott sokáig, az utolsó húsz percbe lépve Horváth Fábián bravúros védését követően Madarász Bence elé került a kipattanó, aki két méterről lőtt a hálóba (2–3).
A mérkőzés hajrájában még jobban beszorultunk a kapu elé, a hazaiak sorra dolgozták és hagyták ki a nagyobbnál-nagyobb lehetőségeket, ami feszültséget okozott náluk. A 89. percben viszont Aradi Csaba fejelt a kapunkba (3–3), így úgy tűnt, hogy pontot mentenek az iváncsaiak, akiktől a Barta Barnabás annyira szerette volna megkaparintani a labdát a gólt követően, hogy kakaskodásért kiállították. A csattanó viszont ezt követően jöhetett volna, ugyanis még egy utolsó támadást indítottunk, melynek végén Pusztai Dániel kiharcolt egy büntetőt, ezt pedig a hazaiak vezetőedzője, Tóth András sem tűrte szó nélkül, így őt is kiállította Juhász Bálint játékvezető. A tizenegyesből Babinszky Bence tehette volna fel a pontot az i-re, de lövését védte Varga Ádám, így elmaradt a bravúr.

Székely Tibor: – Az ilyen mérkőzések viszik előre a csapatunkat. Az első helyezett otthonában játszottunk, az Iváncsa ráadásul egy modern futballt képviselő csapat, nem is véletlenül vezeti a csoportot. Rendkívül büszke vagyok a játékosaimra, hiszen kétszer is vezettünk ellenük, sőt, a második félidő ötödik percétől emberhátrányban játszottunk, viszont a szívüket-lelküket kitették a pályára a srácok. Ilyen mérkőzések kellenek ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, bizakodó vagyok a jövőt tekintve. Azt sajnálom, hogy a végén nem tudtuk értékesíteni a tizenegyest, de azért szép sport a labdarúgás, mert ilyen pillanatokat, ilyen mérkőzéseket lehet megélni általa. Nem vagyok elkeseredve, csupán azért vagyok szomorú, mert a játékosaim megérdemelték volna, hogy elvigyük Iváncsáról a három pontot.

Tóth András: – Van hiányérzetem, mert rengeteg helyzetet dolgoztunk ki. A Kaposvárnak viszont két kapura lövése volt az első félidőben, ezekből pedig gól lett. Rengeteg helyzetet hagytunk ki, mozgósítottunk mindent annak érdekében, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést, de a rohanásban mindig benne vannak a hibák. Nagy erőt mutattunk, hiszen háromszor is felálltunk hátrányból, bár így is keserű lehetett volna a mérkőzés vége, de Varga Ádám hozzátette a magáét. Összességében úgy érzem, elhagytunk két pontot.

Iváncsa KSE–Kaposvári Rákóczi FC 3–3 (1–2)
Iváncsa, Károlyi István Sporttelep, 360 néző. V.: Juhász B. (Bertalan D., Mohos M.).
Iváncsa KSE: Varga Á. – Madarász B., Aradi, Kasza, Arisztotelisz (Barta, a 67. percben) – D’Urso (Király D., a 67. percben), Kercsó – Suszter (Székely, a 67. percben), Törőcsik, Kovács S. – Bányai. Vezetőedző: Tóth András.
Kaposvári Rákóczi FC: Horváth F. – Heil, Gál M., Harsányi D. – Ekker, Horváth B., Pintér M., Szederkényi, Pusztai – Babinszky, Hampuk (N. Mazzonetto, a 67. percben). Vezetőedző: Székely Tibor.
Gólszerzők: Törőcsik (a 37. percben), Madarász (a 70. percben), Aradi (a 89. percben) illetve Hampuk (a 13. percben), Horváth B. (a 28. és a 65. percben).
Kiállítva: Pintér M. (az 52. percben), illetve Barta (a 89. percben), Tóth András (a 93. percben – kispadról).
Sárga lap: Kercsó (a 62. percben), Kovács S. (a 78. percben), illetve Pintér M. (a 31. percben), Pusztai (a 43. percben), Horváth F. (a 87. percben).