Tíz emberrel, hátrányból felállva nyertünk az FC Nagykanizsa otthonában az NB III. Dél-Nyugati csoportjának 20. fordulójában.

Az FC Dunaföldvár után egy rangadó várt ránk, ugyanis a három ponttal és ugyanennyi hellyel előttünk álló FC Nagykanizsa otthonában léptünk pályára, azzal a céllal, hogy folytassuk a tavaszi hadjáratot. Ez azonban gyorsan vezéráldozatot követelt, hiszen egy ütközés után a szabad labdára Kondor Kristóf csapott le, akit Heil Máté visszarántott, így belső védőnk egy perc alatt a kiállítás sorsára jutott. Ez alapvetően nem változtatta meg csapatunk elképzeléseit, hiszen tíz emberrel is többet birtokoltuk a labdát és veszélyesebb támadásokat vezettünk, mint a hazaiak. A kiállítás azonban paprikássá tette az alaphangulatot, ráadásul hátrányba is kerültünk az első negyed óra végén, amikor Szabó Patrik ment el a jobb szélen, a centerezését követően pedig öt méterről lőtte a kapuba a labdát Lőrincz Bence (1–0). A hazaiak előnye viszont nem tartott sokáig, a félidő derekán Hampuk Ádám kerülhetett volna ziccerbe, azonban az utolsó pillanatban szögletre mentettek előle. A sarkrúgást egy újabb követte, melynek végén Gál Mátyás csúsztatása végén a megpattanó labda a kapuban kötött ki (1–1). Az egyenlítés után új mérkőzés kezdődött, melyben mentális fölényben futballoztunk, szép akciókat vezettünk, s több ígéretes helyzetet is kidolgoztunk.
A fordulást követően már egyértelműen a kanizsaiak akarata érvényesült, beszorultunk a saját térfelünkre, viszont egy-egy gyors kontránk veszélyt jelentette a hazaiakra. Ebből a vezetést is megszereztük: Ekker Milán kiugratása után Babinszky Bence lefutotta védőjét, majd Hampuk Ádám elé tálalt, aki tíz méterről gurított a bal alsó sarokba (1–2).
Az utolsó húsz percben még jobban érződött, hogy a hazaiak emberelőnyben vannak, kapufáig is eljutottak, viszont Babinszky Bence könnyedén lezárhatta volna a mérkőzést, hiszen kétszer is óriási helyzetbe került, de ezeket nem tudta értékesíteni. Így kicsit jobban kellett izgulni az utolsó percekben, de a szurkolóink, akik szép számmal érkeztek Nagykanizsára és végig hittek a csapat sikerében végül győzelmet ünnepelhettek!

Székely Tibor: – A csapat megmutatta az erejét, azt, hogy ez egy remek közösség, amely képes egy emberként harcolni. Ez pedig minden nehézségen átlendített bennünket. Az első félidőben lábra tudtunk állni, hiába kerültünk hátrányba, egyenlítettünk, s végig azt éreztem, hogy ez egy nyerhető ki-ki mérkőzés. A szünetben elmondtam a srácoknak, hogy van keresnivalónk, hiszen egy remek sorozatban vagyunk.

Gombos Zsolt: – Rendkívül csalódott vagyok, hiszen volt egy nagyon rossz meccsünk a Mohács ellen, amely után arra figyeltünk, hogy mentálisan rendben legyen a csapat, nem véletlenül nyilatkoztam azt a meccs előtt, hogy vért iszunk. Volt is fogadkozás, de teljesen felborult a pálya. A Kaposvár tíz emberrel is jobban akarta a győzelmet és megérdemelten nyert, hiszen szinte az összes párharcot megnyerte az ellenfél. Az emberelőny minket zavart meg, sajnos nem tudtam belenyúlni a mérkőzésbe, mivel kevesen vagyunk.

FC Nagykanizsa–Kaposvári Rákóczi FC 1–2 (1–1)
Nagykanizsa, Olajbányász Stadion, 350 néző. V.: Kovács G. P. (Nagy B., Domján D.).
FC Nagykanizsa: Haála – Szabó P., Kovalovszki, Zsemlye (Bence Sz., a 63. percben), Szanyi, Varga D. – Winlker (Major E., a 63. percben), Szilágyi, Szökrönyös D., Lőrincz – Kondor. Vezetőedző: Gombos Zsolt.
Kaposvári Rákóczi FC: Horváth F. – Heil, Gál M., Harsányi – Ekker, Horváth B. (Pintér M., a 76. percben), A. Mazzonetto (Bíró D., a 65. percben), Szederkényi, Pusztai – Babinszky (Mayer M., a 90. percben), Hampuk (N. Mazzonetto, a 76. percben). Vezetőedző: Székely Tibor.
Gólszerzők: Lőrincz (a 16. percben), illetve Gál M. (a 27. percben), Hampuk (a 69. percben).
Kiállítva: Heil (az 1. percben).
Sárga lap: Kovalovszki (a 6. percben), Szanyi (a 34. percben), Szabó P. (a 64. percben), illetve Pintér M. (a 88. percben).