Az első működő szakosztály a labdarúgóké volt, akik 1924. április 13-án a MÁV I. csapata ellen mutatkoztak be. A club többszöri átszervezése mellett az NB III-NB II bajnokságai között ingázva szerepelt.

1941-ben Avar István, a 21-szeres (25 gólig jutott!) magyar és sokszoros román válogatott Kaposvárra szerződésével új fejezet kezdődött a Rákóczi labdarúgó csapatának történetében. A remélt előrelépést azonban a II. világháború megakadályozta.
Avar István talán legemlékezetesebb válogatott mérkőzése az angolok elleni hazai 2-1-es győzelem volt, amelyen az ő gólja jelentette a magyar sikert.

Magyarország – Anglia 2-1 (0-0)
1934. 05. 10., Budapest, Üllői út, 35 000 néző
V: Barlassina (olasz)
Magyarország: Háda József- Vágó József, Sternberg László- Szalay Antal, Szűcs György, Lázár Gyula- Rökk Ede, Avar István, Sárosi György, Toldi Géza, Kemény Tibor. Szövetségi kapitány: Nádas Ödön.
Anglia: Moss- Cooper, Hapgood- Stoker, Hart, Burrows- Crooks, Carter, Tilson, Bastin, Brook
Gólszerzők: Sárosi György (51.), Avar (73.), Tilson (84.).

A Rákóczi (pontosabban Kinizsi) háború utáni talpra állása a 60-as években kezdődött meg. Tehetségek sora bontakozott ki ebben az időszakban. Az Újpesttel világhírnévig jutó marcali születésű Bene Ferenc is itt futballozott bő egy évig. 1960 őszén mutatkozott be a Kinizsiben, és a csapat rögtön bajnokságot is nyert az NB III-ban. A szupertehetség aztán a lila-fehérekhez került és első mérkőzésén – egy nemzetközi találkozó volt – rögtön góllal debütált. Zsenialitását bizonyította az is, hogy az első Dózsában lejátszott bajnokiján is gólt ért el a Pécs ellen. A 60-70-es években elképzelhetetlen volt a magyar válogatott csatársora Bene nélkül, akinek talán legemlékezetesebb mérkőzése a nemzeti tizenegyben a Brazília elleni VB selejtező volt.

Magyarország – Brazília 3-1 (1-1)
Július 15., Liverpool, Goodison Park, 52 000 néző
V.: Dagnall (angol)
Magyarország: Gelei – Káposzta, Mátrai, Mészöly, Szepesi – Sipos, Mathesz, Rákosi – Bene, Albert, Farkas. Szövetségi kapitány: Baróti
Brazília: Gilmar – D. Santos, Bellini, Altair, Henrique – Gérson, Alcindo, Lima – Garrincha, Tostao, Jairzinho. Szövetségi kapitány: Feola
Gólszerzők: Bene (3.), Farkas (64.), Mészöly (72. – 11-esből) ill. Tostao (14.).

Első gól a harmadik percben.
Szepesi György: – Bene megy el a jobbszélen, egy csel, lőjj! Még egy csel, Feri lőjj! Még egy csel. Most lőjj Feri! Bene lő és góóóóól!

A gólerős jobbszélső ötször volt magyar gólkirály. 418 bajnoki mérkőzésén 303 találatot szerzett. A tokiói olimpián a bajnokcsapat tagja volt, rögtön az első mérkőzésen mind a hat gólt ő lőtte Marokkó ellen, összesen tizenkét találattal lett a torna gólkirálya. A csehszlovákok elleni döntőben is ő juttatta vezetéshez Magyarországot. Még abban az évben az Európa-bajnoki bronzérmes válogatott tagja is volt. Pályafutása során hetvenhat alkalommal viselte a nemzeti csapat mezét. A válogatottban 1962-ben, a Népstadionban, Jugoszlávia ellen játszott először (0:1), s 1979-ig összesen 76 mérkőzésen 36 gólt szerzett. Az Újpesti Dózsával nyolcszoros magyar bajnok. Bene Ferenc sajnos ma már nincs az élők soraiban, nevét a Kaposvári Rákóczi utánpótlás egyesülete őrzi, 2006 decemberétől Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia néven.

A Kaposvári Rákóczi első igazán nagy sikere az 1975-ben való NB I-be jutás. A folyamat már 1968-ban elkezdődik, hiszen az „első fecskék”, a feljutó gárda első két játékosa akkor kerül a csapatunkhoz. A teveli születésű Márton Józsefet Dombóvárról igazolja le a zöld-fehér gárda, Németh Gyula pedig a sikert-sikerre halmozó ifjúsági együttesből került fel a nagycsapathoz. Az 1968-as esztendő még nem hozta meg a várt sikert, huszonnégy játékos jutott szóhoz egy év alatt és ez érződött a teljesítményen. 1970. január 16-án a Kaposvári Kinizsi „visszakapja” a Rákóczi nevet. 1971-ben a csapat kiesik az NB III-ba, majd egy évre rá újra felkerül a másodosztályba. Az ifjúsági együttesből Hegedűs kapus, Bőzsöny és Savanyó is a felnőtt keret tagja lett, valamint Kaposvárra igazolt Kovács Csaba, Duschák István és Hoffmann István is. 1973-ban ötvenes a Rákóczi, ez az esztendő azonban nem csak emiatt jeles. 1973 március 1-től Mathesz Imre az együttes edzője, akivel történelmet írnak a kaposváriak. Köves Lászlóval és Burcsa Győzővel tovább erősödött a keret. 1974-ben Zsirai Kálmán kapus az FTC-ből, Patyi Károly az Olajbányászból, Konrád László és Rékási Károly Pécsről, Karasz János Békéscsabáról, Bocsev István az FTC-ből, Petrók Viktor pedig az MTK-ból kerül a Rákóczihoz. 1975 januárjában Csukovics és Turai is a somogyiak játékosa lett. A megerősödött együttes az 1974-75-ös szezonban a Szeged mögött három ponttal lemaradva, a második helyen jutott az NB I-be. Az bajnokság nagy rangadóját azonban a Rákóczi 1-0 arányban megnyerte a SZEOL ellen, hazai pályán 15.000 néző előtt. Ugyanennyien foglaltak helyet a nézőtéren, amikor a Várpalota érkezett, s legyőzésük már a feljutást jelentette volna. Ám a csapat botlott, alig tudott kiegyenlíteni, így csak az utolsó fordulóban, Oroszlányban dőlt el minden. A Rákóczi ugyan ott is kikapott, de ellenlábasa a Volán is vereséget szenvedett, így végül, ha rögös úton is, de sikerült a feljutás.

1975 nyarán hamisítatlan fociláz tör ki Kaposváron. Mindenki a csapatról beszél. A sorsolás a Budapesti Vasast gördítette elsőként a Rákóczi útjába az átépített, impozáns kaposvári stadionban.

Kaposvári Rákóczi-Bp. Vasas 2-0 (0-0)
Kaposvár, Rákóczi Stadion 22 000 néző
Rákóczi: Hegedűs-Kanyar, Ágfalvi, Márton, Konrád, Németh – Nagy, Burcsa – Varga, Kováts, Turai (Csépán). Edző: Mathesz Imre
Gólszerző: Burcsa 2.

Az újonc tehát remekül kezdett, és végül megérdemelten maradt benn a legjobbak között. 1976 nyara nem volt zökkenőmentes, hisz a kiváló hálóőr Hegedűs Péter Szombathelyre, Burcsa Győző pedig Székesfehérvárra igazolt. Jó hír azonban, hogy Kiss László és Földesy Károly ismét Kaposváron játszanak, valamint Zentai József, Máté János és a Komlóról érkező Buús kapus is a Rákóczi mezét húzhatja fel.

Burcsa Győző 1954-ben született Kaposváron, egy hatgyermekes család fiaként. Labdarúgó lett, és máig Somogy legeredményesebb futballistái közé tartozik. 15-szörös válogatottként megjárta Mexikót, 1986-ban a France Football újság szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett, az Auxerre színeiben. A Videoton együttesével UEFA-kupadöntőt vívott, s a fehérváriakkal otthonában győzte le a Real Madridot, a világ egyik legjobb klubcsapatát. Itthon kétszeres magyar bajnok, edzőként a Videotonnal és a Matáv Sopronnal ért el szép eredményeket. Ma vállalkozó, a jelenlegi állapotok mellett nem vállal szerepet a futballban.

Az 1975-76. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = – G+ G– P

1.

  Ferencváros 30 20 6 4 65 – 38 46

2.

  Videoton 30 18 8 4 61 – 26 44

3.

  Újpesti Dózsa 30 18 6 6 79 – 51 42

4.

  Bp. Honvéd 30 14 8 8 47 – 32 36

5.

  Vasas 30 15 4 11 65 – 41 34

6.

  MTK-VM 30 13 3 14 53 – 41 29

7.

  Haladás 30 11 7 11 36 – 43 29

8.

  SBTC 30 8 12 10 40 – 45 28

9.

  Tatabánya

30

11

6

13

41

–

50

28

10.

  Zalaegerszeg

30

9

9

12

47

–

49

27

11.

  RÁBA ETO

30

7

11

12

36

–

49

25

12.

  Csepel

30

8

9

13

35

–

48

25

13.

  K. Rákóczi FC

30

6

12

12

41

–

52

24

14.

  Diósgyőr

30

6

12

12

26

–

44

24

15.

  Békéscsaba

30

8

8

14

25

–

45

24

16.

  SZEOL

30

5

5

20

27

–

70

15

Az 1976-77-es bajnoki szezonban is sikerült az első osztályban maradás a Rákóczinak. A Népsport osztályzatai alapján az év legjobb kapusa a mieink hálóőre, Buús lett. A bajnokság utolsó mérkőzését a már győztes Bp. Vasas ellen játszotta a Rákóczi hazai pályán, és 1-1-es döntetlent ért el.

Az 1976-77. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = – G+ G– P

1.

  Vasas 34 25 3 6 100 – 45 53

2.

  Újpesti Dózsa 34 22 6 6 88 – 47 50

3.

  Ferencváros 34 18 11 5 78 – 42 47

4.

  Bp. Honvéd 34 19 8 7 62 – 43 46

5.

  Haladás 34 14 8 12 53 – 49 36

6.

  Videoton 34 14 7 13 60 – 46 35

7.

  RÁBA ETO 34 15 5 14 51 – 46 35

8.

  MTK-VM 34 15 5 14 56 – 53 35

9.

  Tatabánya

34

15

3

16

58

–

56

33

10.

  Diósgyőr

34

13

6

15

40

–

52

32

11.

  Zalaegerszeg

34

12

7

15

47

–

47

31

12.

  SZEOL

34

11

8

15

39

–

64

30

13.

  Békéscsaba

34

9

10

15

40

–

57

28

14.

  K. Rákóczi FC

34

9

9

16

39

–

45

27

15.

  Dunaújváros

34

9

9

16

37

–

60

27

16.

  Csepel

34

8

10

16

45

–

59

26
 17.  SBTC

34

10

5

19

42

–

77

25
 18.  Dorog

34

 5

6

23

28

–

75

16

Két év élvonalbeli szereplés után a kiesés következett a Kaposvári Rákóczi labdarúgó csapatának életében. A kaposváriaknak mindössze egy pont kellett volna ahhoz, hogy az NB I-ben maradjanak, azonban a Székesfehérvári MÁV Előre megelőzte a mieinket. A somogyiak legjobb mérkőzése – bármilyen furcsa – a Bp. Vasas elleni hazai 3-0-s győzelem volt a bajnokság 29. fordulójában. A Mathesz Imrét váltó Németh Lajos edző a következő összeállításban küldte pályára a csapatot: Búus-Németh, Gulyás, Petrók, Csorba – Hangai, Kanyar, Konrád – Máté, Kiss, Turai. Kiss László, a Rákóczi középcsatára tarthatatlan volt a mérkőzésen. El is vitte a Vasas…

Az 1977-78. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = – G+ G– P

1.

  Újpest Dózsa 34 19 13 2 95 – 46 51

2.

  Bp. Honvéd 34 18 11 5 57 – 29 50

3.

  MTK-VM 34 18 11 5 57 – 29 47

4.

  Videoton 34 17 11 6 77 – 46 45

5.

  Vasas 34 15 12 7 58 – 42 42

6.

  Diósgyőr 34 11 14 9 44 – 36 36

7.

  Dunaújváros 34 12 12 10 58 – 53 36

8.

  Tatabánya 34 12 11 11 49 – 47 35

9.

  Ferencváros

34

11

12

11

54

–

51

34

10.

  Békéscsaba

34

9

7

15

43

–

57

31

11.

  Csepel

34

10

8

15

46

–

57

30

12.

  Zalaegerszeg

34

9

11

14

39

–

63

29

13.

  Pécsi MSC

34

10

8

16

42

–

48

28

14.

  Haladás

34

9

10

15

43

–

56

28

15.

  RÁBA ETO

34

6

13

15

37

–

52

25

16.

  Sz.-fehérvári MÁV

34

9

6

19

44

–

78

24
 17.  K. Rákóczi FC

34

8

7

19

32

–

61

23
 18.  SZEOL

34

6

6

22

35

–

76

18

Kiss László 33-szoros magyar válogatott játékos lett a Vasas színeiben. Legemlékezetesebb találata a Norvégia elleni gól, amelyet egy pimasz emelésből szerzett. Kiss világrekordot is tart, ugyanis négy perc alatt ért el mesterhármast az 1982-es spanyolországi VB-n El Salvador ellenében. Azt a mérkőzést 10-1-re nyerte meg Magyarország.
Nem kellett sokat várni az NB I-be való visszakerülésre. Az 1978-79-es szezonban a másodosztály nyugati csoportjának a harmadik, majd egy évvel később az első helyet szerezték meg a zöld-fehérek a Szombathelyi Haladás gárdáját hat ponttal megelőzve.
1980-81-ben ismét a legjobbak közt szerepel a csapat. Augusztus 9-én a Pécs gárdája ellen 2-1-es győzelemmel mutatkozik be a Rákóczi 12.000 néző előtt. Az Újpest otthonában elért 3-3 is hatalmas bravúrnak számított, sőt csapatunk 4-2 arányban győz idegenben az MTK-WM ellen a Hungária Körúton, de a bennmaradás nem sikerült. Az utolsó NB I-es meccsen a kaposváriak hazai pályán 1-1-es döntetlent értek el a Ferencváros ellen. A mieink a Békei-Kozma, Zentai, Petrók, Csorba – Kanyar, Kisteleki, Szlovák, Gulyás – Bíró, Lingl (Czabula) összeállításban léptek pályára és fejezték be az élvonalbeli szereplést.

Az 1980-81. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = – G+ G– P

1.

  Ferencváros 34 21 9 4 75 – 33 51

2.

  Tatabánya 34 19 10 5 50 – 25 48

3.

  Vasas 34 18 10 6 68 – 38 46

4.

  Videoton 34 19 6 9 60 – 38 44

5.

  Bp. Honvéd 34 15 12 7 56 – 36 42

6.

  DMVSC 34 14 10 10 37 – 29 38

7.

  Nyíregyháza 34 11 16 7 30 – 25 38

8.

  Újpesti Dózsa 34 10 16 8 53 – 49 36

9.

  Békéscsaba

34

13

10

11

51

–

48

36

10.

  Pécsi MSC

34

9

13

12

43

–

43

31

11.

  RÁBA ETO

34

9

13

12

43

–

43

31

12.

  Csepel

34

6

15

13

34

–

38

27

13.

  Zalaegerszeg

34

10

7

17

52

–

70

27

14.

  Volán

34

8

11

15

39

–

57

27

15.

  Diósgyőr

34

5

15

14

28

–

50

25

16.

  K. Rákóczi FC

34

6

12

16

34

–

67

24
 17.  MTK-VM

34

4

14

16

34

–

60

22
 18.  Dunaújváros

34

4

11

19

33

–

72

19

Ezt követően másod-és harmadosztályú szereplés várt a Rákóczira. Az NB III-ból csak a harmadik bajnoki cím után vágott neki a kaposvári alakulat a nagyobb a kihívásoknak, és ha már belekezdett, akkor az 1986-87-os szezonban a második vonal küzdelmeit is megnyerte, egy ponttal a Váci Izzó előtt és hét év után ismét az NB I-be jutott a gárda. 1988 õszén ez a csapat futott ki a Győr elleni első hazai mérkőzésen a pályára: Kollár-Rácz, Deákvári, Riczu, Barna-Prukner (Csrepka), Szajcz, Havasi, Adorján-Miovecz (Murai), Meksz.

Az 1987-88. évi Nemzeti Bajnokság

 Csapat  M  + = – G+ G– P

1.

  Bp. Honvéd 30 17 7 6 48 – 23 41

2.

  Tatabánya 30 13 11 6 58 – 35 37

3.

  Újpesti Dózsa 30 12 13 5 48 – 29 37

4.

  RÁBA ETO 30 14 7 9 49 – 43 35

5.

  Ferencváros 30 12 9 9 47 – 32 33

6.

  MTK-VM 30 14 4 12 53 – 50 32

7.

  Haladás 30 9 13 8 39 – 37 31

8.

  Pécsi MSC 30 11 9 10 31 – 34 31

9.

  Vasas

30

9

11

10

33

–

37

29

10.

  Váci Izzó

30

9

10

11

34

–

34

28

11.

  Videoton

30

6

15

9

28

–

32

27

12.

  Siófok

30

9

9

12

39

–

50

27

13.

  Békéscsaba

30

8

11

11

30

–

42

27

14.

  Zalaegerszeg

30

7

11

12

26

–

32

25

15.

  DMVSC

30

8

7

15

33

–

48

23

16.

  K. Rákóczi FC

30

4

9

17

25

–

63

17

Ebből a gárdából többen ma is szerepet vállalnak Kaposvár labdarúgásában. A Rákóczi jelenlegi vezetőedzője, Prukner László minden idők legsikeresebb trénere azok közül, akik eddig a klubnál dolgoztak. Miovecz Zoltán játékosként alkotott maradandót, hisz az Újpesttel, majd a Váccal magyar bajnokságot nyert, emellett a magyar kupát és a szuperkupát is sikerült elhódítania csapataival.
A 80-as évek végére, és a 90-es évekre az NB II-NB III közötti ingadozás volt a legjellemzőbb. Persze, ezekben az időkben is feltűnt több nagy tehetség. A ’94-95-ös bajnoki szezonban 76-11-es gólkülönbséggel, veretlenül jutott a másodosztályba az együttes. Az NB II-ben folytatódott a jó sorozat és a harmadik helyet szerezte meg a csapat. A Békéscsabával játszhatott osztályozót a feljutásért a Rákóczi, ami sajnos nem sikerült. A 2003/2004-es bajnoki évadig ez volt az utolsó NB I-hez „közeli” kaposvári helyezés. 2003 nyarán Prukner László lett a Rákóczi (már nem csak megbízott) vezetőedzője, több meghatározó játékos távozott a csapattól, köztük a másodosztály gólkirálya Rajczi Péter is. A szurkolók pedig attól féltették a legjobban szeretett csapatukat, hogy ki fog esni az NB II-ből a 2003/2004 szezont követően. Nem így történt, sőt…