Nem a visszajátszók miatt becsapós a csapatnév! Sokkal inkább azért, mert ennek az együttesnek a soraiban olyan – főként kaposvári nevelésű – fiatalok bizonyítják rátermettségüket hétről-hétre, akik talán a felnőttek között is több szerepet kaphatnának – szerintem. Talán ezt nem csak én látom így, ezért is vagyok biztos benne, hogy nem múlik el nyom nélkül ez a nagyszerű félév, amit Barna László tanítványai produkáltak#!# listavezetők a bajnokságban, a kupában pedig a nyolcaddöntőig meneteltek, NB I-es csapatokat verve…   

– Mire büszkébb, a Magyar Kupában elért sikerekre, vagy arra, hogy vezetik a bajnokságot?
– A csapattal együtt mindkettőre büszkék lehetünk – kezdte mondandóját Barna László vezetőedző. – A Magyar Kupa-szereplésben azért benne van az első osztályú csapatok elleni teljesítmény, a nyolcaddöntőbe kerülésért minden elismerést megérdemelnek a fiúk. A bajnokságban nyújtott produkciójukért is csak dicsérni tudom a őket, hiszen az első hely volt a cél, amit sikerült elérniük.

Barna László

 – Az NB III-ban vetélytárs csapatok edzői gyakran rásütik a csapatára, hogy játékosállománya alapján bőven megállnák a helyüket egy osztállyal feljebb is. Ön is így látja?
– Nemcsak én, hanem a játékosok is. Több labdarúgó kinőtte már ezt a bajnokságot. Nagyon sok csapat úgy játszott ellenünk, hogy megússza minél kevesebb góllal. Nem mertek nyíltan futballozni velünk szemben, még azok sem – Komló, Balatonlelle –, akik megfordultak már az NB II-ben.

– A Magyar Kupát is beleértve, melyek voltak a csapat legjobb mérkőzései? 
– A Magyar Kupában a Zalaegerszeg elleni itthoni találkozó, mikor teljesen tartalékosan, gyakorlatilag ifistákkal kiegészítve vertük meg a ZTE-t. Emellett bravúrosnak mondható az Újpest  2-1-es legyőzése, de a visszavágón is nagyon jól játszottak a fiúk. A bajnokságban a PMFC II. elleni rangadón – ők a másodikak – teljesítettünk a legjobban, 3-0-ra nyertünk. Dombóváron azért illette dicséret a csapatot, mert a hazaiak egyenlítő gólja után rögtön tudtunk válaszolni – kétszer is – , s végül sima győzelmet arattunk. A mohácsi sikerünket is ebbe a kategóriába sorolom.

– Játékosai közül kik fejlődtek a legtöbbet, és kik nyújtották a legjobb teljesítményt a szezonban?
– Több játékosunk is az első csapatban, Sisa Tibornál készül. Horváth László, Major Ádám, Horváth Tamás, Fenyvesi Olivér, valamint Haruna és Mustapha. Velük teljes mértékben elégedett voltam. Bőle Lukács hosszú sérülése után az NB III-as csapatban építette fel újra magát, s aztán ő is hasznára tudott lenni a felnőtt gárdának. A nálunk játszó feltörekvő fiatalokról is csak az elismerés hangján szólhatok. Laczkó Dávid, Házi Bence, Böröczky Bánk és Rusák Edvárd is fontos szerepet kapott a csapatban, amit mindannyian jól oldottak meg.

– Mi vár a játékosokra a tél folyamán? A felkészülés előtt helyet kapnak-e a programban a teremtornák?
 – A Trénerrel együtt úgy döntöttünk, hogy szerepelhetnek teremtornákon a játékosok. Természetesen figyelmeztettük őket, hogy lehetőleg sérülésmentesen térjenek vissza a felkészülésre. Szeretik a játékosaink a teremfocit, így nem akadályozzuk őket ebben, és legalább addig is mozgásban vannak.

– A felkészülés mikor kezdődik?
– Az NB I-es csapat január 5-én, az NB III-as pedig 12-én áll újra csatasorba.

– Egy személyes vélemény a végére, ha megengedi. Úgy gondolom, hogy egy rendkívül szimpatikus csapatot formáltak az NB III-as alakulatból. Mennyire érzi a sajátjának ezt az együttest?
– A nyáron egy olyan keret alakult ki az NB III-as bajnokságra, amellyel lehettek merészebb céljaink. Jómagam ehhez megpróbáltam hozzátenni egy-két dolgot, amit úgy érzem, vettek is a játékosok. Nagyon szeretek velük dolgozni, az edzések – még ha néha az első csapat érdekében létszámhiányban tartottuk is azokat – remek hangulatban teltek. Külön kiemelném, hogy a fair play táblázaton is elsők vagyunk, ami azért fontos, mert szerintem egy csapat eredményességét nagyban befolyásolja, hogy mennyire űzi tiszta fejjel ezt a játékot.

Varga Péter